We’ve updated our Terms of Use to reflect our new entity name and address. You can review the changes here.
We’ve updated our Terms of Use. You can review the changes here.

DOKTOR MONOTON LP (2018)

by pHLaT

/
1.
esti mesét olvas korgó gyomorral lakónegyedre omlott a hegyoldal ütésekkel bírták le az érveket mindene megvan mégsem elégedett váratlan feladta magát a tolvaj nem értem ezzel a gyerekkel sosem volt baj kikérte magának hogy az egészről ő tehet imádták a gyerekek az új lőteret hetek óta nem jött hír felőle együtt mutatkoznak sülve-főve rekordmagas pollenkoncentráció demonstrácia tömegdemokráció hétvégére érkezik a nagy vihar közérdekű munkában a rapipar rakétakísérletekben a hadsereg jól kivehetőek voltak a füstjelek újraéli mindig ugyanazt az egy napot csodálatos volt mindenkit meghatott a parkban vette üldzőbe egy szatír az üstökös ma este újra visszatér összeomlott akkora terheket cipelt jó utat kívántak mind és sok sikert hétvégére érkezik a nagy vihar közérdekű munkában a rapipar
2.
PERSZE HOGY 03:11
/verze1/ persze hogy akármi lehet de ha akármi van abból jobbára soha semmi nem lesz parkolópálya keretek híján nehéz a belső teret berendezd persze hogy végtelen az űr hogy csak belül verődik vissza elnyelődik a hang egy hatalmas háló kifeszül felfogja ami kell míg körötte a többi anyag mind a mélybe zuhan persze hogy rohansz hogy ne akkor érj oda ha kész ha kifújt egyetlen hömpölygő folyó a világ az előny persze hogy nem azé aki fut persze hogy nem jó ami van sokkal jobb lenne ami nincs már feltételezem nincs akármi ki kell hogy talált magadat hogy utat találj át a történeteden /verze2/ persze hogy van másik út de ezzel mi lesz amin elindultál és eddig hozott persze van másik cél de azzal mi lesz mondd amire jó okod volt eddig persze van másik élet de ha ez marad így azon át is csak ez kísért persze van még ezer dolog de bolond vagy ha azt gondolod lehet mind a tiéd persze van másik hely másik idő de ez itt ez nem véletlenek folytán állt elő olyannak amilyen nincs mi lenne ha mindez egy nagy energiamező ha erről lekapcsolódnál persze lenne másik azonnal mit megcsapolj magad becsatornázd és persze van másik narratíva de ez az egyetlen olvasat persze van más történet is de ez a tiéd és ez a legrészletgazdagabb persze akad aki benyújtja majd rá az igényt ha te nem tartod kontroll alatt igen persze van másik élet de ha ez marad így azon át is csak ez kísért persze van még ezer dolog de bolond vagy ha azt gondolod mind lehet a tiéd /verze1/ persze hogy akármi lehet de ha akármi van abból jobbára soha semmi nem lesz parkolópálya keretek híján nehéz a belső teret berendezd persze hogy végtelen az űr hogy csak belül verődik vissza elnyelődik a hang egy hatalmas háló kifeszül felfogja ami kell míg körötte a többi anyag mind a mélybe zuhan persze hogy rohansz hogy ne akkor érj oda ha kész ha kifújt egyetlen hömpölygő folyó a világ az előny persze hogy nem azé aki fut persze hogy nem jó ami van sokkal jobb lenne ami nincs már feltételezem nincs akármi ki kell hogy talált magadat hogy utat találj át a történeteden
3.
PÁLYA 04:26
/refrén/ elvesztem és meglettem de közben itt voltam végig a közeledben nem választhattam mást magamnak ez az a pálya amit kell járjak ma már tudom /verze1/ hogyha az utak görbék is a rappem egyenes az összekötött pontok közti térben megy a meccs hol az ember A-ból B-be ér s előre jut átvág a vadregényes vidéken míg életuntból újra eleven nem lesz a lábát kapkodja nehogy gyökeret eresszen bárhol otthon van ha nem nézi merre jár az egész út egyetlen színes karnevál megindul minden az atommagban a fúzió az elmében kismilllió furcsa vízió megbillen a sötét és lőn világosság kitisztult az agy vagy csak újra átmosták ezt hagyjuk is lehet ezek szimulált sztorik egy program fut vagy bennünk az Isten álmodik nem tudhatjuk ezért a szabad választás a tied teremtő leszel-e vagy csak egy aki a másvilágra siet /refrén/ elvesztem és meglettem de közben itt voltam végig a közeledben nem választhattam mást magamnak
4.
HASONMÁS 04:12
kezdődik a szett figyelj kezdődik a szett figyelj kezdődik a szett kezdődik a szett figyelj kezdődik a szett figyelj kezdődik a szett kezdődik a szett rögtön járni kezd a lábad amint beteszed nyitunk bébi figyelj kezdődik a szett figyelj kezdődik a szett rögtön járni kezd a lábad... /verze1/ a felszínen ér véget minden kötelező kör önként merülsz alá te is hogy az energiamezőkről a rap magjában halvány fogalmad legalább legyen mi is megy átellenben a nyüzsgő bálteremmel a forgás tengelye merőleges az értelemre s elvont a kép mégis rálelsz a megfejtésre benne ami kavargott minden rendeződik egy csapásra és különböző mintázatokat rajzol függően attól mivel lép kölcsönhatásba az asztal terítve áll kézirathalmok közt mint egy zilált hivatalnokot az MC-t találod amint szilánkokból teremt új világot de már a saját elképzelése alapján lezár minden kötelelző kört és önként merül alá hogy az energiamezőkről a rap magjában halvány fogalma legalább legyen mi is megy átellenben a nyüzsgő bálteremmel a forgás tengelye merőleges az értelemre s elvont a kép mégis rálel a megfejtésre benne ami kavargott minden rendeződik egy csapásra így lehet csak verzéről verzére minden sora önmaga apró ám sommás hasonmása /refrén/ nyitunk bébi kezdődik a szett rögtön járni kezd a lábad amint beteszed senki nem kér itt hogy legyen eszed elég lesz ha ugrálsz ha taposod ha szeleteled nyitunk bébi, figyelj kezdődik a szett és most nem az a megszokott inkább valami maszek senki nem kér itt hogy legyen eszed elég lesz ha ugrálsz ha taposod ha szeleteled nyitunk bébi figyelj kezdődik a nyitunk bébi figyelj kezdődik a szett nyitunk bébi figyelj kezdődik a szett rögtön járni kezd a lábad amint beteszed /verze2/ ez a verze is mint a többi sommás hasonmásom megannyi doppelgänger hogy lejárasson nem hagyhatom már megbocsásson egy csapásra azzá lesz amit kimond az ember s rögvest véget ér a meccs a páston s bár kimondva-kimondatlan lerí róla de mégis csak a líra az ami leírólag lerántja a leplet sosem találkoztunk de mégse lep meg hogy úgy integetsz mint afféle ismerősnek és meg persze vissza neked hogy ki vagyok elárulják a sorok és hasonlóan talán neked is sikerül erről-arról megbizonyosodj ahogy a szűrőid elhagyod s láthatóvá lesz egyszerre a hátország a használt mechanikák és a kapcsolók nálunk a szövegszervezőelv öntudatlan és egyben transzparens segíti a hallgatót hogy transzba essen a centrumtól a határsávig bezárólag vetem ki a hálót szarozzon más horoggal helyettem /refrén/ nyitunk bébi kezdődik a szett rögtön járni kezd a lábad amint beteszed senki nem kér itt hogy legyen eszed elég lesz ha ugrálsz ha taposod ha szeleteled nyitunk bébi figyelj kezdődik a szett és most nem az a megszokott inkább valami maszek senki nem kér itt hogy legyen eszed elég lesz ha ugrálsz ha taposod ha szeleteled nyitunk bébi figyelj kezdődik a nyitunk bébi figyelj kezdődik a szett nyitunk bébi figyelj kezdődik a szett rögtön járni kezd a lábad amint beteszed
5.
/pHLaT verze/ menjünk ki gyertek be nincs semmi jobb dolgunk kőfalak rejtekhely írjuk fel itt voltunk gyertek be menjünk ki hagyjuk hogy hosszan telt rapélet underground átsztondult megszentelt előfok hangkártya mikrofon mélyláda underground rapbiznisz űrprogram röppálya sorkezdet szótagszám mondattan jelrendszer nappalok éjszakák átsztondult megszentelt Kálvin tér Corvin köz kár hogy mész jó hogy jössz nagyváros útvesztő kis park a házak közt utcafront törzsasztal tévképzet nagymellény karmester szólisták fantaszta ösztönlény olvasmányélmények Kundera Hölderlin ember a Holdon naprendszer földfelszín call center zálogház kávézacc Mc'Donalds sajtburger nagy krumpli kis kóla Burger King alkalmi légyottok állandó szexpartner most melyik épp kop-kop ez főz rám ez tart el szélesség hosszúság túlfűtött vékony jég mind elpusztítottuk nincs bár én még nyomnék tóváros tengerpart lényeg hogy vízparton Árpád híd Batthyány Alsóörs Esztergom hétfőtől szerdáig szélvihar jégkárok csütörtök hőguta árnyékban kétszáz fok zöld kóla kék bálna sárgaborsó főzelék Spotify Bandcamp hátha olcsó jó zenék új ízek régi étvágy gyomorrontás diéták volt annyi durr bele már szinte kár beléd Kálvin tér Corvin köz kár hogy mész jó hogy jössz nagyváros útvesztő kis park a házak közt sorkezdet szótagszám mondattan jelrendszer nappalok éjszakák átsztondult megszentelt menjünk ki gyertek be nincs semmi jobb dolgunk kőfalak rejtekhely írjuk fel itt voltunk gyertek be menjünk ki hagyjuk hogy hosszan telt rapélet underground átsztondult megszentelt /Tink verze/ tegnap volt ma lenne holnapra adj egy percet kallódó vadember amellett nagy elme ragyogó méghozzá nagy alma forráshely nyers dobok fanyar hang nyakalva infók be tudásszomj tudásvágy hű álmok űrvándor szürkeség szükséges rossz a jobb mi szűk tábor meglátás hangulat megingó kilengő kiben bízz minek törj ideggörcs ingyen sör vonzóbb a koncertnél itt basznak a zenére szerzői kiadás a hangvétel személyes megyéről megyére színpadról színpadra írtó klassz mindez de ma nem vagyok szinkronban szívcsakra nincs szakmám nincs ganjám izgalmas besózva felpaprikázva így ízgazdag édes életünk mélyrepül ha felszárnyal halványan cerkával felskiccelt szent ábra /Tink vocal/ ó kicsim elfogyott a csucsu egyúttal egy út áll előttem még de majd visszatérek hozzád tudod ugye tudod ó kicsim elfogyott a csucsu egyúttal egy út áll előttem még de majd visszatérek hozzád tudod tudod /Nash verze/ ritmusok robbanok de izzadok reszketek bízzatok csillagok de hízzatok vesszetek izgatott fesztelen de tetszhalott ihletek színpadon tesztelem de legnagyobb tisztelet pillanat itt vagyok de pillanat nem leszek Slow Village ismerem de ritka nagy seggfejek ingerek gazdagon de Istenem hagyjatok zártkörű nincstelen de ingyenes gazdagok harsogó despoták de kishitű istenek rothadó megszokás de nincs idő mit tehetsz rúgjatok üssetek de fussatok itt jövök messziről füstjelek de puskapor füstölög /Goulasch verze/ kompeznált ellenszenv kedvelgetsz kommentálsz korrekt ár feltöltés kettőfél torrentfájl bedőlni hat tízkor addig szól fejlődünk keressük elköltjük magaslik eltörpül szavam sincs esküszöm rossz voltam az leszek Aztékok hatékony hat take az afteren ez alterebb ezt rakjuk egzaktul belső kör felső szint ha vakmeleg az elsők közt megtartunk Csehovok Beckettek Moliere és Spiró Örkénytől Madáchtól sem lettem szépíró mé' bíztok meg bennünk hozzuk az elvártat underground megszentelt a tiétek reklámzaj a-a-a a-a-a a-a-a a-a ahhh ahhh a-a-a a-a-a a-a-a a-a a-a-a ahhh a-a-a a-a-a a-a-a a-a a-a-a ahhh a-a-a a-a-a a-a-a a-a a-a-a ahhh /Tink vocal/ ó kicsim elfogyott a csucsu egyúttal egy út áll előttem még de majd visszatérek hozzád tudod tudod ugye tudod ó kicsim elfogyott a csucsu egyúttal egy út áll előttem még de majd visszatérek hozzád tudod tudod
6.
/verze1/ benyomom az Abletont élő beton alap készül a kézben lévő toll húz egy vonalat abból kanyarít egy betűt majd újak követik míg a papírra nem kerül a kész szöveg és a felvételbe kezdek máris két verze és ugyanannyi duplasáv ha jó a jel rögtön indítom és rappelek önfeledten arról hogy ugyan felnőttem de egy nagy gyerek vagyok tőlem ennyi várható semmi több próbáltam másképpen élni de nem működött azóta nem is erőlködök szabad gyakorlat van a kötelező körök fogyatkoznak te csak ne követelőzz kölyök végezd el inkább a munkát ha elkészült akkor még egyszer hogyha a szándék komoly hagyj minden egyebet lógva és csak gyakorolj egy nap értelmet nyer majd az egész folyamatos múlt jelen jövő idő folyamatos múlt jelen jövő idő folyamatos múlt jelen jövő idő az összes eltárolt elem most hívom elő /refrén/ folyamatos múlt jelen jövő idő itt az összes eltárolt elem most hívom elő valójában minden súlytalan elfér kis helyen ezért mondom a mindenséget képviselem tágítom a szűk látóköröd otthon lehet a szigeten a hajótörött a víz kivetett pedig el is nyelhetett volna ilyen alapon talán van az embernek dolga ez pillanatokban egy folyamatos múlt jelen jövő idő... /verze2/ Borsodban születtem és fel Angyalföldön nőttem walkmanem volt és kazettám nameg feltűnően bő nadrágom bontatlan összhang a világ s én közöttem márhogy boldog elhülyültség de az idő kizökkent s én leszámolásba kezdtem a kényszerképzetekkel s egyszersmind munkába fogtam úgy kábé egy évtizeddel csúszva el de ha csak ettem volna magam hogy ó én ostoba most nem lennék biztos benne hogy jobb később mint soha mi vagyunk a későn érők a hosszú és sötét éjjel után a tiszta hajnal a saját lelki békénk magunknak alapoztuk meg másokon már nem múlhat persze túl a mennyen és a poklon benn de a háborúnak hallelujah vége van már nem pók az ember csak hülye ha fel-alá rohangál haszontalan telt mennyi éved azokat ne számold itt az út előtted szabad vagy minden teher lehullt a vállról folyamatos múlt jelen jövő idő folyamatos múlt jelen jövő idő folyamatos múlt jelen jövő idő az összes eltárolt elem most hívom elő /refrén/ folyamatos múlt jelen jövő idő itt az összes eltárolt elem most hívom elő valójában minden súlytalan elfér kis helyen ezért mondom a mindenséget képviselem tágítom a szűk látóköröd otthon lehet a szigeten a hajótörött a víz kivetett pedig el is nyelhetett volna ilyen alapon talán van az embernek dolga ez pillanatokban egy folyamatos múlt jelen jövő idő...
7.
MINDEN UTCA 05:52
/refrén/ minden utca egyirányú és egyben ismeretlen nem hagyták eddig még el élve egyiket sem és mégis rákényszerülsz te is hogy válassz egyet ez az út a végzeted tudod már ahogy járni kezded /verze1/ meglehet a forma épp nem a füledbe való de mint jelenés pofátlan a szemed elé lóg be bármerre mész mer' akár digitális akár analóg csak abban van a velő ha nyersen rántod elő a valót és nem sütögeted itt a pecsenyéd ma még talán balekokra cserélheted a pancsereket de mivel a rap sem a cseléded ami kiszolgál hanem inkább szolgálat sokkal okosabban cselekednél ha hagynád a készen kapott sablont és a formát magad szabnád így lehullna sok felesleg amit mások aggattak rád és a forma ami öntudatlan belőled indul tovább folytatódna abban ahogy élsz a szavak szűk határain túl a tartalmaid így kell kibontsd hogy ne legyél te is egy merev vázon feszülő emberi roncs nincs sehol megírva előre a pálya amit be kell járj ezért határozhat meg könnyen amit más tőled elvár de te ne hallgass másra ha a kérdés az ki vagy te ne bukj alá a hegyek mögé a nappal ha jön az este magától értetődő a pálya amit be kell járj ez a vonat fékez és megindul az életre kelt táj nincs sehol megírva előre a pálya amit be kell járj így csöppet sem számít mi az amit más tőled elvár ezért te ne hallgass másra ha a kérdés az ki vagy te nem kell alábukj a hegy mögött a nappal ha jön az este /refrén/ minden utca egyirányú és egyben ismeretlen nem hagyták eddig még el élve egyiket sem és mégis rákényszerülsz te is hogy válassz egyet ez az út a végzeted tudod már ahogy járni kezded /verze2/ minden utca egyirányú fontold jól meg neki melyiknek vágsz mondanám de ugye egyben minden utca ismeretlen lehetetlen a választás be egy se látható mit is rejt így hogy a megfelelőn indulhass magad kell jól ismerd a mai világban már alig akad fix pont de hogyha csupán a lényegest hallod meg bárki bármit is mond a káosz közepében is rendet tapasztalsz mindig előrébb leszel legalább egy arasszal mint a növő alapzaj az egyensúlyérzékelésem javulgat amióta érteni és nem elviselni akarom a múltat mer' ugyan hibát véthet aki választ de a mulasztás a hiányérzet az valami sokkalta nyomorultabb az idő kerekét senki nem forgathatja vissza ha már benn jár a mélyén és ott eszmél mégsem ez az utca csak egy erdő ahová be mások vitték aztán ott magára hagyták nem hiába kiabált hogy segítség szóval te ne hallgass másra ha a kérdés az ki vagy te ne bukj alá a hegyek mögé a nappal ha jön az este magától értetődő a pálya amit be kell járj ez a vonat fékez és megindul az életre kelt táj nincs sehol megírva előre a pálya amit be kell járj így csöppet sem számít mi az amit más tőled elvár ezért te ne hallgass másra ha a kérdés az ki vagy te nem kell alábukj a hegy mögött a nappal ha jön az este /refrén/ minden utca egyirányú és egyben ismeretlen nem hagyták eddig még el élve egyiket sem és mégis rákényszerülsz te is hogy válassz egyet ez az út a végzeted tudod már ahogy járni kezded
8.
/Gege refrén/ minden ami lesz még volt már mindennek egy új önmaga a cél por voltam por leszek de mindig több a pornál mert két szemet nem vihet soha ugyanarra a szél minden ami volt már lesz még a véges terek fölött az idő ami tátong az új tanítások is csak átrendezett eszmék az új eszmék is csak régi tanítások minden ami lesz még volt már mindennek egy új önmaga a cél por voltam por leszek de mindig több a pornál mert két szemet nem vihet soha ugyanarra a szél /Gege verze/ rács aztán kapu kilép a célszemély "állj-állj-állj-állj!" minden személy cél bocs hogy egyből "insert" kell amúgy a nyílt utcán lépdel zárkózott tartással a zsebében a világ felér egy rizsszemmel szembejönnek vele tagok aranyékszerben egy keresztútra kéne már rátérni ahol elválik egymástól anyag és szellem hisz az ő életét más álmodja más meg az ő álmát éli visz a szél a napfényre legbelül világos a parton velem Dsuang Dszi a vállán egy lepke ül én egy többször átírt vers lírai énje vagyok ők a Dunánál nézik hogy a városon elterül egy alulról fényelt felhő és az égre dadog a pupillák összes sötétje lomhán én meg hirtelen egy másik vers lírai énje vagyok hisz minden szárnycsapás ami lesz még volt már /Gege refrén/ minden ami lesz még volt már mindennek egy új önmaga a cél por voltam por leszek de mindig több a pornál mert két szemet nem vihet soha ugyanarra a szél minden ami volt már lesz még a véges terek fölött az idő ami tátong az új tanítások is csak átrendezett eszmék az új eszmék is csak régi tanítások /pHLaT verze/ a lagúna lángokban az édenkert leég ideje indulnunk az alagúton át a lagúna lángokban az édenkert leég ideje indulnunk az alagúton át az energia kisül és létrejön az anyag ami öntudatra ébred felfalja a tudattalant alkot magából egy gépet ami által ráláthat az újjászületésére miután végignézte a saját halálát meg amit a végtelen titkolt hogy elveszett majd meglett miközben végig itt volt a nagyon nagy a nagyon kicsiben ott van az ember ha igazán figyel nyakoncsípi egy történet túl a végtelenen és a párhuzamosokon itt találkozunk "Rashomon" ez van írva a vihar kapujára nem emel fel csak lehúz a mocsok szóval utána nem jöhet más nyilván csak a nirvana a lagúna lángokban az édenkert leég ideje indulnunk az alagúton át haver a lagúna lángokban az édenkert leég ideje indulnunk az alagúton át /Gege refrén 3x/ minden ami lesz még volt már mindennek egy új önmaga a cél por voltam por leszek de mindig több a pornál mert két szemet nem vihet soha ugyanarra a szél minden ami volt már lesz még a véges terek fölött az idő ami tátong az új tanítások is csak átrendezett eszmék az új eszmék is csak régi tanítások az új eszmék is az új eszmék is az új eszmék is csak régi tanítások az új eszmék is az új eszmék is az új eszmék is csak régi tanítások
9.
KÖLYÖK 04:11
/refrén/ kölyök mi leszel ha nagy leszel édes fiam mikor nősz már végre fel fiatalúr ideje munkába álljon majd beletanul magára is vár a gyár ébresztő kölyök mi leszel ha nagy leszel édes fiam mikor nősz már végre fel fiatalúr ideje munkába álljon majd beletanul magára is vár a gyár ébresztő kölyök /verze1/ hogyha nem tanultad meg használni az eszedet jó ha tudod haver nem mással basztál ki mért esik nehezedre felmérni mi is a helyzet mielőtt szólsz így nehezebb félreértelmezd mások szavát talán először a megoldóképlet a földre ránt le de lehajolnak érted akik előtted hogy legyen kikre felnézz még azelőtt hogy csend lesz és a legutolsó nyom is elvész a ködben használd az eszed s végre tartsd az irányt de a legvégén a szívedre hallgass mert mindezt úgysem értheted meg az eszeddel a kút mérgezett csak lassan kortyold ezt érezned kell /refrén/ kölyök mi leszel ha nagy leszel édes fiam mikor nősz már végre fel fiatalúr ideje munkába álljon majd beletanul magára is vár a gyár ébresztő kölyök mi leszel ha nagy leszel édes fiam mikor nősz már végre fel fiatalúr ideje munkába álljon majd beletanul magára is vár a gyár ébresztő kölyök /verze2/ ez ma a sokadik kis apokalipszis a külvilággal egy abszurdba hajló nexus napok Tetris-e diszkrét kaszkád-effektus reflexek drive-ok készülődöm képszakadás készen állok a tegnapomtól teljesen kibukva tiszta lapot kezdek és újraalkotom magam mint Buddha te is érzed haver előttem nem kell leplezd valami megváltozott mit sem ér már a sok régi reflex az van hogy a valóság rámcáfol és már-már kényszerít rá hogy kivonuljak az álomvilágból merthogy zsákutcába vitt a sok régi reflex ideje visszatérni a kiindulóponthoz a gyökerekhez ma már az igazinak nincs szüksége holmi pózra hogy ne legyen átlapozva ma már a figyelmes fülnek jól elválik a zajtól ha eredeti hang szól hiába zúgják mind a mantráik a megfeszültek a világot elemeire szedem és a te feladatod hogy újra összerakd ha van egy kialakult képed és nem cáfolhatnak rá a tények haver az elméd sosem lesz szabad /refrén/ kölyök mi leszel ha nagy leszel édes fiam mikor nősz már végre fel fiatalúr ideje munkába álljon majd beletanul magára is vár a gyár ébresztő kölyök mi leszel ha nagy leszel édes fiam mikor nősz már végre fel fiatalúr ideje munkába álljon majd beletanul magára is vár a gyár ébresztő kölyök
10.
hány millió él úgy ma hogy mikor lefekszik este és a szemét lehunyha összerezzen minden apró neszre mikor már épp elnyelné az álom egyre ott találja magát újra s újra vonat érkezik s ő a vágányon /verze/ valami pszichiáter mondja meg mit jelent ha egy koncerttermet láttam álmomban akkor rendezték át call centernek minden arc tetszhalott azt gondoltam rossz hecc lehet amolyan kész átverés de akkor jötték és a fejemre szigszalagozták a headset-et nem tehettek kivételt velem sem a lelki terror később előbb a testi kényszer "türelem-türelem!" és a lakhatás is megoldódott éjjelre bezártak enni nem ettem de hát operátor ne beszéljen tele szájjal örüljön hogy élhet nem?!? mért is "hogy annyi szív hiába a semmiért" füstöt ereget révedten a jövőben bajosan bízik hisz a jelenének sem ura a bénultsága nem reuma nincs mire ráébredjen a szemeim karikásak csontsovány az arcom éjjel otthon forgolódok a munkahelyen állva alszom a tragédiám meg sem történt s lecseng azonnal szinte és a többi néma csend hány millió él úgy ma hogy mikor lefekszik este és a szemét lehunyha összerezzen minden apró neszre mikor már épp elnyelné az álom egyre ott találja magát újra s újra vonat érkezik s ő a vágányon az utcáról beszűrődő zaj míg te feszülsz felhőtlen jókedvre vall egyedül sírsz sőt a világ nevet rajtad de ha nevetsz valakin aki sír a világ veled nevet HA-HA-HA
11.
/refrén/ amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra jön új lecke lesz elég feladat lehetsz a leggyerekesebb felnőtt csak előzd meg hogy gyűlni kezdjenek a viharfelhők szóval mindent a maga idejében azonnal ha csak egy mód van rá kezd el intézni és addig abba ne hagyd amíg nincs kész lépd át az idő korlátját /verze1/ csak és kizárólag a most van a többi mind koholmány a többit hanyagolhatod a mosttal kell csak jól bánj aki a jövőn szorong és a múltakon mereng épp csak ahol van épp csak ott nem lehet sosem jelen így meg a tudásának aligha veszi hasznát álmok vágyak és mulasztások a kizökkent időhöz szíjazták ezért él úgy mintha szenvedésre volna kötelezve pedig kiköphetné ami megakadt a torkán keresztbe ma leginkább félreértik mit jelent a mának élni menj a pillanattal és tehetsz csodákat mint Amelie légy indirekt itt és most pl. "let me entertain you" elég ha nem tartassz ellen máris hagyod megtörténni kicsit ellenedre kell legyen a helyzet az ember hogyha minden szép és jó élethosszig vesztegelhet most kapd magad látod minden napra nap történik ami épül és ami elmarad ugyanúgy /refrén/ amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra jön új lecke lesz elég feladat lehetsz a leggyerekesebb felnőtt csak előzd meg hogy gyűlni kezdjenek a viharfelhők szóval mindent a maga idejében azonnal ha csak egy mód van rá kezd el intézni és addig abba ne hagyd amíg nincs kész lépd át az idő korlátját /verze2/ ha belegondolok könnyen meglehet majd 30 éven át senkinek nem mondtam nemet így alakultak az életemben a programok valószerűtlennek tűnt hogy bármi nyomot hagyok magam után hogy mégis történt egy fordulat engem is meglepett azóta egyetlen hosszú nap telik bár pontosabb akkor már hogy megállt az óra nincs döntéshelyzet csupán az egyik mozdulat követi a másikat barátom be kéne nézz ha erre jársz annyit nyomtuk együtt "Back in the days" régen láttalak meglehet az élet minket más utakra terelt de csak hogy továbbmehessünk tőled én soha nem távolodtam el csak túl sokáig nem mondtam nemet senkinek sőt nem is tudtam hogy lehet de egy ponton ahogy kapcsoltam többé nem vonatkoztathattam el a belső parancstól mindegy bárhova vezet is /refrén/ amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra jön új lecke lesz elég feladat lehetsz a leggyerekesebb felnőtt csak előzd meg hogy gyűlni kezdjenek a viharfelhők szóval mindent a maga idejében azonnal ha csak egy mód van rá kezd el intézni és addig abba ne hagyd amíg nincs kész lépd át az idő korlátját
12.
hogyha áldozatot vállalsz lehet áldozattá válsz de így de így de így legalább használódsz /verze/ mért kellene te légy az áldozat hogy a megválasztott vezető hogy a megvezetett választó mért teszed a kezedet ölbe míg a kor rajtad áttolat vannak emberek a híd alatt emberek a síneken de a vonatok nem lassítanak sokan élnek szinte a pályaudvaron aludnának ha lehetne az aluljáróban másnak Kuba halálunalom Monaco talán vagy Abu-Dhabi még ami szóba jöhet míg a budai házától az aligai nyaralóba ér biztosra megy ezért a másét kockáztatja nyolc osztállyal is bűnözhetsz de ha kitartó gazember vagy akad számos más szakma a képességeidhez mérten ahol megágyazhatsz a pénzből én éppenséggel csak azt nem értem az embernek mint állatnak mért nincs ami elég lenne a földi jóból míg nem ébred egy reggel elfehéredve sok viszontagságnak kitéve a nép gyermeke így felnőve félő maga sem illeszkedik egykönnyen majd a képletbe ha a fejlődésről azt látja a házakba rohan a sztráda nem kapsz levegőt kint az utcán de a tévében könnyen esztrád megy a szerelemnek a kalandvágynak és a könyveknek hála nem eshet kár abban aki nem hagyja hogy a rossz szellem megszállja hol él aki szerint a földtelen zsellér magára vessen mintha mit sem sejtene a farkas és a bárány állna lesben ha nem érted ami összehordok nem te vagy bolond a készülék elcsendesül amint a hasznossávra hangolom akinek nincs jobb dolga mind gyújtsa meg hogy égjen vegyen részt az évezred bűncselekményében hogyha jobban lesz tőle bár már kívülről fújja tegye az elejére vissza és hallgassa meg újra akinek a vesztére törnek már érzi is a vesztét akkor vált űzött vaddá amikor megsebezték ha jobban lesz tőle a külvilágot hagyja lógva ha úgy sem rajta áll talán jobb is nem tudni róla de nem ó nem ó nem ó nem ez nem ilyen egyszerű hogyha áldozatot vállalsz lehet áldozattá válsz de így mialatt használódsz legalább használsz
13.
ez a perem és minden lumpen elem ez a centrum és az elit ne kérd számon mért teszi aki jó kedvre derít úgyis egész álló nap tart a lövészárok-harc holnap is elég lesz lemészéroltasd magad /verze/ ma a Trapéz és korlát topáz és kóla light az egészség ártalmas a méreg bír gyógyhatással ma nem elég ha olvasni tudsz a sorok közt kell olvass vagy ki épp attól száradsz amivel a szomjad oltanád ma az orvos ha nem tesz csodát azonnal sarlatán lesz míg a régi jól bevált KRESZ egy bolond és csődöt mond egy dolog hogy kételkedned fontos egész más hogy nem zavar szakemberek szava amit kétségbe vonsz pedig ha nem is gyógyíthatod meg a világot s annak minden nyavajáját mer'hogy nincs orvosság nagyban a bajára azért nem kell mindjárt feketébe' járj a beletörődőké és a csodára váróké a kutya vacsorája nyelvébe' méla nemzet nem vihet egykönnyen az önkifejezésbe rendszert saját maga előtt értetlenül áll pedig volna mit hogy megbeszéljen vagy ha meg nem is lehet hát legalább beszélje át hogyha kettőnek sírni kell hozzá nem túl nagy siker mondhatom hogy lehetsz a nevető harmadik mer'hogy mind össze vagyunk zárva mikor majd te sírsz tesó akkor tudod meg az Isten hol lakik az van hogy az ember csak éppen ésszel kéne éljen de ehelyett inkább szed nyugtatókat háborodottakkal van egy véleményen kuruzslóknak adja a kis pénzét amit össze úgy kuporgat tudod én is átéltem az identitáskrízist de valahogy nemcsak a sajátom hanem mindenki másét is leginkább így tudnám leírni árva lélek egy ajtó kinyílik s eléd tárul hányan élnek itt jöhetne már a vége mondd mindez meddig tart még ideje észhez térj mi is ez az egész közénk vert ék tudod felénk ahány ember éppen annyi szekértábor mind saját beszédmóddal és egyik sem ért másból ez a perem és minden lumpen elem ez a centrum és az elit ne kérd számon mért teszi aki jó kedvre derít úgyis egész álló nap tart a lövészárok-harc holnap is elég lesz lemészéroltasd magad ez könnyű ez haver sosem nehéz egészséges önvédelem kell ide nem az örökös hadviselés
14.
/refrén/ messze vezet ezer szálra fut szét az út s járják tovább majd kik jönnek utánunk egyetlenegy életünk van csupán abból kell kihoznunk a legtöbbet barátom /verze1/ éppen annyit ér az ember ahogyan él sok vereség felér egy győzelemmel próbatételek során keresztül míg felépül megkísérti milliószor is talán a mélyűr nem tud kitérni ütközésre kényszerül magával hogy épeszű-e még vagy együtt hülyült el a világgal akik leszűrhették a tanulságot így maguknak állva maradnak mikor a többiek orra buknak ha gyáva alak vagy persze magad megalázhatod ezerszer is mindig találhatsz magyarázatot hogy kényszerítenek mások miatt vagy vesztes és döntésképtelen egyfolytában csak rettegsz hol az önvédelem így az érzékszerveid sem segítenek de figyelj felesleges beszélj csendre intelek a tanulságot akik levonják mindig maguknak állva maradnak mikor a többiek orra buknak sok spanom volt aki megérteni sosem akarta hogy van sorsa hogy lehet a dolgok felett hatalma sok vereség felér egy győzelemmel mind próbatétel ahogy él, épp annyit ér az ember önkezével vet úgymond véget az életének hogyha nem tudja amit az emlékezetébe vésett az életútja a visszatekintés előre mutat a jó irányba nyilván hogy akadnak görbe utak hisz ez körpálya szóval ismételten döntened kell ne várd a választ így a megfelelő kérdésekre mind rátalálhatsz /refrén/ messze vezet ezer szálra fut szét az út s járják tovább majd kik jönnek utánunk egyetlenegy életünk van csupán abból kell kihoznunk a legtöbbet barátom /verze2/ hiába is térnék előle ki a sorsom rámtalál felismer az arcom látta már mégse töltheti az ember bármivel az űrt ki amit konkrét hiány szült meglehet az élet annyi mást ajánl bár vágynál az egyszerűre mióta a sötét a világossal a levet összeszűrte az ég se derült se borult mindig olyan világosszürke ha meg a felhők elvonulnak rögtön leszáll a köd szitálva a háztetőkre tudod fenn a hegyen nincs kegyelem de azt is hogy lenn a völgyben nincsenek csodák így hát lesz ami lesz te is útnak eredsz kilépsz a házak közt magad mögött hagyva az otthont a sok barátot hogy összeállj ezer apró szilánkból hogy a teljességre láthass ha már pár napnyi járás csupán a messzi távol a számtalanból egy világ vagy de a semmi így elválasztva a többi világtól kellenek útitársak ha hosszú útra indul az ember egy cél ami úgy szólít hogy neked beszélni sem kell és idő hogy ne a jövőben élj ne a múltban hogy megbarátkozhass a jelennel hogy összeállj ezer apró szilánkból hogy a teljességre láthass pár napnyi járás csupán a messzi távol a számtalanból egy világ vagy de a semmi így elválasztva a többi világtól /refrén/ messze vezet ezer szálra fut szét az út s járják tovább majd kik jönnek utánunk egyetlenegy életünk van csupán abból kell kihoznunk a legtöbbet barátom
15.
/refrén/ ahogy a reggel az éjszakába lóg az ébrenlétbe költöznek az álmok és az álmodók már a rögvalóságot rendezik be ki-ki a saját szája íze szerint olyanná ahova hazajárni jó ahogy a reggel az éjszakába lóg az ébrenlétbe költöznek az álmok és az álmodók képzelete rávetül a rögvalóra s létrejön egy vékony sáv lakható zóna ahová hazajárni jó /pHLaT verze/ ahogy a reggel az éjszakába lóg a varászlónak is nagy ősz szakálla nő elő kell álljon valami korszakalkotóval csak hogy érezhesse amit bejárt nem kényszerpálya volt ha egy Isten által megálmodott előre installált robot vagy akkor se kell begőzölj benned is áramlik némi az örök létezőből merthogy mindenben ott van úgy az élettelen kőban ahogy a növényekben állatokban de ahogy a reggel az éjszakába lóg mindebből semmi nem marad el kellett vállalj valami szar melót ami leszívja az összes energiád végig kell nézd ahogyan egy lyukon át elszivárog a világ még láthatod visszatérni reggelente de egyre kevésbé hiszed hogy önmagán túl bármit is jelent talán annyit csak hogy attól még nem kell vesztes legyél hogy sok győzelem manapság rohadtul dicstelen az órát nézed percenként a mutatókat hogy szaladnak és már megnyílni látod szinte a poklot pont alattad örvényként szív magába a hallgatás a mélyben azonnal ha már nem tart az álom ébren de ne félj mer' ahogy /refrén/ a reggel az éjszakába lóg az ébrenlétbe költöznek az álmok és az álmodók már a rögvalóságot rendezik be ki-ki a saját szája íze szerint olyanná ahova hazajárni jó ahogy a reggel az éjszakába lóg az ébrenlétbe költöznek az álmok és az álmodók képzelete rávetül a rögvalóra s létrejön egy vékony sáv lakható zóna ahová hazajárni jó ahogy a reggel az éjszakába lóg az ébrenlétbe költöznek az álmok és az álmodók már a rögvalóságot rendezik be ki-ki a saját szája íze szerint olyanná ahova hazajárni jó ahogy a reggel az éjszakába lóg ahová hazajárni jó ahová hazajárni jó ahová hazajárni jó /PMK verze/ reggel az éjszakába fekete tó reggel az éjszakába fekete tó reggel az éjszakába fekete tó fekete tó fekete tó fekete tó reggel az éjszakába fekete tó talpam alatt ég zsebemben a Hold tó tükréből emeltem ki a partra megtörlöm az arcom a Napba öltözök a fény a köntösöm madarak úsznak szemem zöldjén át az álom ébren tart te meg köddé válsz kinyílik a száj elolvad az óra ásít a táj kivár a kobra a méreg lassan hat bársony kóma így veszünk el a rendben lüktet a tenger felszáll a pára eltávolodnak a partok felsebzett Andok beszakadt ajkak beomlik a barlang rajtad keresztül veszem a levegőt esőt kér a legelő remeg a völgy mintha lélegezne felhő terhét elbocsájtja azúr végtelen nyelved sem tudom hirtelen dombokba fulladt eltűnik a vihar tegnap még itt voltál ma már kihalt minden kihalt... /refrén/ ahogy a reggel az éjszakába lóg az ébrenlétbe költöznek az álmok és az álmodók már a rögvalóságot rendezik be ki-ki a saját szája íze szerint olyanná ahova hazajárni jó ahogy a reggel az éjszakába lóg az ébrenlétbe költöznek az álmok és az álmodók képzelete rávetül a rögvalóra s létrejön egy vékony sáv lakható zóna ahová hazajárni jó ahogy a reggel az éjszakába lóg a varászlónak is nagy ősz szakálla nő elő kell álljon valami korszakalkotóval...
16.
RÉGI DOLGOK 02:58
a régi dolgok még mindig újak a vén diákok tovább tanulnak a lassú órák ahogy peregnek a szögletesből úgy lesz kerekded és összefüggő a szaggatottból töredezetlen éppen ahogy volt a régi dolgok még mindig újak a vén diákok továbbtanulnak (2x) a régi dolgok még mindig újak a vén diákok tovább tanulnak a lassú órák ahogy peregnek a szögletesből úgy lesz kerekded és összefüggő a szaggatottból töredezetlen éppen ahogy volt a régi dolgok egyik sem emlék sokkal inkább mintha egyszerre ott lennék a múlt időben és a jelenben összefüggő töredezetlen a régi dolgok még minden újak a vén diákok továbbtanulnak
17.
minden úgy van jól ahogy van ami eddig történt másképp nem történhetett összeszedtem magam és a gondolataim hogy elmondhassam mi volt mindez elsőként neked /verze1/ aminek súlya van az a tömegével magához vonz ahogy a Napunk a Földet az a Holdat ami pedig minden bolyongó megszállotat a nevén szólít s e ponton máris a metafizikába lóg a gravitáció az ismeretlenek száma itt egyenesen nő és ezzel párhuzamosan fogynak az állandók mígnem az eredmény többé nem jöhet az egyenletből ki a nap végén minden eggyel s önmagával osztható csak nincs miből átlagolj és ez bizony felmentés a szabály alól hisz ha az a sok rossz dolog tegnap nem lett volna nem is létezhetne mindaz ami olyan jó ma egy tökéletes nap ér véget mindjárt újra bár jól fedi a történet mintha megnyilvánulna az a nagyobb erő a háttérben homályos folt de magát mutatja mindenben mire hatással volt még mielőtt megrág és felzabál a mocsok a fékről leveszem a lábam a gázba taposok ezerszer mondtam hogy kiszálltam megvolt a zátony én benne vagyok minden vitában de nem vitázom arról amit eldöntöttem régen márhogy erről többet nem beszélek persze megvan a helye minden előzménynek de ahogy mondtam haver én többet erről nem beszélek haver én eszerint élek /refrén 3x/ minden úgy van jól ahogy van ami eddig történt másképp nem történhetett összeszedtem magam és a gondolataim hogy elmondhassam mi volt mindez elsőként neked /verze2/ nem mondhatom el senkinek hogy merre járok hogy hol bolyongok én éjfél után nem mondhatom el félek kinevetnek érte úgy tudják átmulatom én az éjszakát minden verze sommás hasonmásom sok kicsi én általuk a lényegem mazsolázom csak idén írtam legalább úgy ötvenet néha valaki átjött kaját hozott és kiszellőztetett mi itt figyelünk egymásra merthogy több szereplő van szoros kölcsönhatásban így áll össze a szólam ahogy felszínt érünk üdén sudáran ki hinné robbantottunk a mélyben és feljöttünk a lökéshullámmal kereteket szabtunk szabályok lettek kőbe vésve a közösségi térbe szól az egyén küldetése hogy elérje azokat kik messze vannak önként és derűsen csap föl egy emberkísérletben tesztalanynak minden megy a levesbe csupán a sorsát ésszel tűrő lény akad örökösen fenn a valóság tésztaszűrőjén és jön egyenesbe e görbe utak tagolta tájon besétálok a ködbe csak előre és egyszercsak ott találom magamat megfizettünk minden tanulópénzt még zöldfülű nebulóként majd hogy benőtt a fejünk lágya láttuk miből áll a dráma mi generál nagyfeszültséget és hogy mi oldja everyday all day /refrén 4x/ minden úgy van jól ahogy van ami eddig történt másképp nem történhetett összeszedtem magam és a gondolataim hogy elmondhassam mi volt mindez elsőként neked
18.
van valami ma a levegőben van valami van valami ma a levegőben van valami van valami ma a levegőben van valami van valami van valami van valami /refrén/ van valami sugarasság ma a levegőben ahogyan a felhők fodrozódnak engednie kell magát az észnek legyen picit spontánabb merészebb ne keresse a kapaszkodókat valami sugarasság van ma a levegőben legalábbis ahogy a felhők fodrozódnak megyek s alattam a földgolyóbis forog csupán rajtad áll feloldozol vagy feláldozol majd csupán mert odakint végtelen az űr az életünk még nem telik értelmetlenül és talán a káosszal kell farkasszemet nézz de talán benned ez a káosz lehet kerek egész csupán mert odakint végtelen az űr az életünk még nem telik értelmetlenül talán a káosszal kell farkasszemet nézz de talán épp benned lehet ez a káosz lehet kerek egész /verze/ ezután semmi nem lesz olyan már mint előtte volt az utadról észrevétlen helyetted dönt a kor rengeteg a tábla de jó irányt túl kevés mutat hogy odatalálj ahová mész küldetéstudat kell bár ez manapság szitokszó de akit a szelek ráncigálnak annyit tud ha rossz volt hiába várja a díjkiosztót épp a lényeget nem érti hogy bárhol kincseket lel ha a hálóját megmeríti egy festékpöttyöt hint ecsettel minden egyes merítéssel egy képzeletbeli vászonra míg az összeáll egy képpé ami ha elég hosszan nézi megmutatja neki saját magát ahogyan még soha nem látta de elég a találgatásból Isten nem árul zsákbamacskát és kockával se játszik bevált formulákat másol az egyikből nő a másik így minden a törvényt demonstrálja komédia dráma itt a teljes skála zajlik az előadás van valami sugarasság ma a levegőben ahogyan a felhők fodrozódnak engednie kell magát az észnek engednie kell magát az észnek legyen picit spontánabb merészebb ne keresse a kapaszkodókat ne keresse a kapaszkodókat /refrén/ valami sugarasság van ma a levegőben ahogyan a felhők fodrozódnak engednie kell magát az észnek legyen picit spontánabb merészebb ne keresse a kapaszkodókat valami sugarasság van ma a levegőben legalábbis ahogy a felhők fodrozódnak megyek s alattam a földgolyóbis forog csupán rajtad áll feloldozol vagy feláldozol majd csupán mert odakint végtelen az űr az életünk még nem telik értelmetlenül talán a káosszal kell farkasszemet nézz de talán benned ez a káosz lehet kerek egész csupán mert odakint végtelen az űr az életünk még nem telik értelmetlenül talán a káosszal kell farkasszemet nézz de talán épp benned ez a káosz lehet kerek egész csupán mert odakint végtelen az űr az életünk még nem telik értelmetlenül talán a káosszal kell farkasszemet nézz de talán benned ez a káosz lehet kerek egész csupán mert odakint végtelen az űr az életünk még nem telik értelmetlenül talán a káosszal kell farkasszemet nézz de talán épp benned lehet ez a káosz kerek egész benned ez a káosz lehet kerek egész benned ez a káosz lehet kerek egész benned ez a káosz lehet kerek egész benned ez a káosz lehet kerek egész benned ez a káosz lehet kerek egész benned ez a káosz lehet kerek egész benned ez a káosz lehet kerek egész benned ez a káosz lehet benned ez a káosz lehet kerek egész
19.

about

zene-szöveg/rap: pHLaT
felvétel-mix/master: pHLaT

az albumon közreműködnek:
- emekajji (beat - 12)
- Gege (rap - 08)
- PMK (rap - 15)
- Slow Village (rap - 05)
- stackone (beat - 14)

Mulató Aztékok produkció,
Balzac utca stíl, 2018
#A_Hálózat

01 - /"Doktor Monoton nem köszön előre"/

02 - /"Doktor Monoton a legkiábrándítóbb barátod"/

03 - /"Bár meglátja az árnyékát, Doktor Monoton nem megy vissza a barlangba"/

04 - /"Doktor Monoton elhatárolódik magától"/

05 - /"Doktor Monoton megérkezett, és nincs egyedül"/

06 - /"Fény derül Doktor Monoton sötét múltjára"/

07 - /"Doktor Monoton az épített környezet emberléptékűbbé tételét szorgalmazza nagyívű városrendezési tervében"/

08 - /"Doktor Monoton konzíliumra hívott kollégájával - az eljárásrendet megszegve - beavatkozást indítványoz a teremtés menetébe"/

09 - /"Nemcsak a húszéveseké a Doktor Monoton"/

10 - /"Doktor Monotont megölni nem kell félnetek jó lesz"/

11 - /"Doktor Monoton leszámol a halogatással, majd a pillanatban ragad"/

12 - /"Doktor Monoton egy visszatérő álmában közszereplőként próbál feltűnni"/

13 - /"Doktor Monoton eligazítást tart a kontrollcsoport tagjainak"/

14 - /"Doktor Monotonnak mindenről ugyanaz jut az eszébe"/

15 - /"Doktor Monoton éjjeli menedékre lel a szegénykórházban"/

16 - /"Doktor Monoton górcső alá veszi az idő természetét"/

17 - /"Doktor Monoton nem keveri össze a belátást a megalkuvással"/

18 - /"Doktor Monoton hátborzongató felfedezésre jut, minek következtében összefüggésrendszereinek alapos felülvizsgálatára kényszerül"/

19 - /"Doktor Monoton nem megy sehova"/

credits

released August 29, 2018

license

all rights reserved

tags

about

MULATÓ AZTÉKOK Budapest, Hungary

contact / help

Contact MULATÓ AZTÉKOK

Streaming and
Download help

Report this album or account

MULATÓ AZTÉKOK recommends:

If you like DOKTOR MONOTON LP (2018), you may also like: