We’ve updated our Terms of Use to reflect our new entity name and address. You can review the changes here.
We’ve updated our Terms of Use. You can review the changes here.

L. M. I. - Aluln​é​zet

by Lapos Föld

/
1.
Intro 01:45
2.
Őselem 03:01
(Gazsi Rap Show) Mi volt előbb? A káosz, vagy a semmi? Mindegy is, a lényeg az élet Rajtad múlik, hogy hogyan éled De veled van a minden és a mindenki Éljük az életünk az összes kontinensen Pedig kis pontok vagyunk a Tejútrendszerben Ha egy fehér törpét látunk, meg se siratjuk Akkor egy űrlény sem fog miattunk Éljük az életünk nyitott-zárt rendszerben Tényezők függvényében végezzük a dolgunkat Nem jó, ha minden rendezetlen Hisz a ritmikus zenére, ugye, mindenki bólogat Viszont az ember velejárója a káosz Minden mozzanatban benne van a pátosz Inkább az -ig számít, semmint a -tól S mindeközben érezd magad jól Úgy számít minden, hogy nem számít semmi És nem számít semmi, ha minden számít Úgy nélkül így van, így nélkül semmi De te örülhetsz, hiszen veled van mindenki (Refrén) Én az őselem vagyok Ami van, volt, lesz, egyidős velem Sem élő, sem halott Elő a semmiből terem Jár egyre körbe kinn Egyre körbe benn A tér időtelen redőiből Az őselem (pHLaT/Doktor Monoton) Ahogy nő kint a zűrzavar, úgy válik Egyre fontosabbá, hogy bent rendet tegyél Amit eddig kitakart a massza Mind láthatóvá lesz ma A káosz tiszta helyzetet teremt Hogy végre magad tetten érd Addig hangold, míg meg nincs az Egyensúlyi pontod, és ha megvan A vonalat bontod, a kilincset Elengeded a korláttal együtt, és belengeted Egyetlen ütéssel vissza a földre A földre te vidd a sötét felleget a fejed fölül Fújd el, mielőtt megered igazán az eső A sárban egyre nehezebben jársz majd És felmentőseregre hiába vársz Itt túl meredek a part, ami levezet a vízhez Ami most elválaszt, és amin újra híd lesz A part, ami levezet a vízhez Ami most elválaszt, és amin újra híd lesz Talán építész kell, hogy álljon, lesben át Hosszú éjszakákon, mint egy pisla lángot Ha meggyullad, nagyon kell vigyázz, óvd Nehogy kialudjon, de arra is nehogy leégjen a ház Szóval nem baj, ha megered a nyelved Csak az erő ne taszítson le, ha felemelhet Azért aki csak teheti, éljen teljes életet Persze tudom én, hogy most jó lenni félembernek (Refrén)
3.
Porhüvely 03:19
(pHLaT/Doktor Monoton) Mi ebbe majdnem belehaltunk, ez a munka Nem szerencsével vált a javunkra De hogy ma általa élünk és később Más azon tán, amit hátrahagyunk majd Azér' ez kész csoda, mondhatom Éveken át atomkész voltam Csupán, hogy ne fogjam fel, mit veszíthetek Vegetáltam inkább takarékon Napok majd hetek teltek, így töltöttem El hosszú éveket Hogy hétvégén égethesd a gyertyát A hétköznapokon gyertyákat kell öntened A történetem nem rendkívüli Egész biztos megesett már sokakkal Ha hosszan ácsorogtak, s vártak valamit Ami nem jött, egy felismeréssel lett Gazdagabb, aki figyelt látta a dolgok Mozdulatlanok, ha állva várod a labdát Ne másnak mond, hogy rossz passzt adott Neki se válik a javára, de téged Biztos nem menthet meg, ha a dolgaid Húzod-halasztod, rátelepszik Egy alaktalan rettenetként a mádra a holnap És ez, kérlek, halálos bad trip Paralizáltan nézed a parizert Pedig ma sem furcsább a szokottnál Állsz a hűtő előtt, amúgy tűrhetően vagy Ha nyitott, ha zárt az osztály Mindegy neked, mindegy neked Mindegy neked, mindegy neked Ha nyitott, ha zárt az osztály Ma se furcsább a szokottnál Ha vannak is csodák, akkor sem haladhatunk Csupán egyik lépésről a másikra, ne hidd Hogy majd Isten áll helyetted őrséget Ha magad elhagynád Rögtön lepasszol egy ismerősének Mer' a tett halála az okoskodás (Gazsi Rap Show) A porhüvelyünk nem egy száraz tok A szárazanyag jól el van osztva Egy viszonylag híg oldatba’ De erről nyilván ti is tudtok Ez egy szilárd anyag, nem egy varázsfőzet Nagy figyelemmel rakta össze az élet Ez így a jó, hát guruljunk tovább Filozófus leszek, ha elhagyom a szobát S lassan még Budát is a napsütésben Ebben a csalóka augusztusi hőségben Ha már elindultunk kár panaszkodni Tanulni háromszor, tapasztalni Még ha el is felejted, később visszajöhet Itt van egynek, egy jó löket Jöhet menet, jönnek hegyek Fiatal gyűrtek, de mennek az agg rögök A természet nem csak építeni szeret De ugyanígy az agy is kettős ügynök Néha a magunk agyára is megyünk De hát ilyen a természetünk
4.
(Gazsi Rap Show) Annál nincs szomorúbb Mikor a sírban fekszel és ráddobják a koszorút Mert amíg te dobod, addig vagy Az élet először le-, majd aztán elhagy Nem hiszek a túlvilágban, csak húsok vagyunk Eleven húsok, szőrben és bőrben lakunk Ezért, amíg működik a hús, addig kell mozgatni Később meg már kár bánkódni Csordogál az élet, mindig gyorsan Ha haladni akarsz, akkor ne túl óvatosan Mer’ ha kapaszkodsz, akkor is elönthet az ár Inkább, mondd, ha már megyünk, akkor merre, Mister Ár?!?! De az én fajtám a válaszra se vár Ugrok, és a hullámon lovagolok már Majd később megkérdezem, hogy hogy is kell szörfözni De a város vár, így elkezdek öltözni (pHLaT/Doktor Monoton) A sűrű erdőn át vezet az út engem Hogy merre tartunk, csak az Isten tudja, de ő is alkotói Válságban van, nincs a gépnél, rejtve kapcsolódik Nem túl kommunikatív, mostanság inkább Haikukat ír, de mindig ugyanoda lyukad ki Hogy itt lappang egy titok, még előtte is, egy rejtekajtó Meglehet, a kulcsot hozzá így neked kell előkerítsd A hegynek indulsz, feletted a puszta égbolt, alattad Az alvó város, rejtekében élethosszig tart az álmod Nemcsak képletesen, tényleg fel kell ébredj Túl a steril zónán vágj neki a titkok erdejének Szállj alá most velem a mélyrétegekbe Mielőtt a felszín nevű szer maga alá temet Vonulhat a halálmenet Te nélküled is épp elég hosszú a sor, mint a kés A vajba, a sok szlogen az elmédbe úgy hatol Mire felfognád, hogy kész a baj Miről szólt az egész kanyar Egyben elnyelt, ahogy a része lettél Most szűk szoba a végtelen tér Pár mantra a szilárd talaj, mint egy ócska szőnyeget A lábad alól kirántják egyetlen mozdulattal Az egész kurva életed, mer’ hogy a megadott koordináták A paraméterek okozzák a katatóniád (Tink) A hajnal ütősként hoz neszeket Szemerkél az eső, kopog az ereszen Szél fúj, egy lépcsőházban valaki fényt gyújt Menj, a pocsolyán lépj túl Az út mentén rengeteg gaz terem Szemét, szenny, akadály van jelen Ettől még haladni kell Majd valamilyen para akad, de a láb mi hazacipel Úgyis, nem csupán szakaszig megy Ami égdörgésnek hallatszik, igazából az a szívem Persze mindegy is ez Az ördög éber, lefekvés, nem sieti el (Refrén) A sűrű erdőn át vezet az út engem Tarts velem most, tegyünk egy sétát Hív az ismeretlen (Tink) A sűrű erdőn át vezet az út Tarts velem hív az ismeretlen A sűrű erdőn át vezet az út Tarts velem hív az ismeretlen A sűrű erdőn át vezet az út Tarts velem hív az ismeretlen A sűrű erdőn át vezet az út Tarts velem hív az ismeretlen
5.
(Refrén) Ott van benned az ördög, ott van benned az Isten Ott van benned az ördög, ott van benned az Isten Ott van benned az ördög, ott van benned az Isten Ott van benned az ördög Ott van benned az ördög, ott van benned az Isten Ott van benned az ördög, ott van benned az Isten Ott van benned az ördög, ott van benned az ördög Ott van benned az Isten, ott van benned az Isten Ott van benned az ördög, ott van benned az Isten Az ember mindkettőben hamar magára ismer Ott van bennem az ördög, ott van bennem az ördög Ott van bennem az Isten, ott van bennem az Isten Ott van bennem az ördög (pHLaT/Doktor Monoton) Az ember hogyan partizzon, tudva, hogy a nácik Berendezkedtek az Antarktiszon, meg hogy a Bilderbergék Élén álló gyíkember miután lezuhant Roswellnél Ötven évet élt Gödön egy albérletben He-Mannel Mint özvegy Mózerné, egész addig, míg egy napon Fény derült a titkára a rokkantfelülvizsgálaton És a doktor rá nem hívta a TEK-et, de menjünk tovább Asszem ez kicsit nekem is nyakatekert Bátran etessétek a gyereket epershake-kel És ha befosik, mondjátok azt: „na tessék!” Lyme-kórra, reumára light kóla Nincs többé gyógyíthatatlan betegség A Föld lapos, fölötte kupola az ég, egyszerre megnyílik Odafent, és leguggol a nagy Isten... Hé! Itt minden a mi nyakunkba szakad?! Törvényszerű Ha a babonáiból végül vallást alapít a nép (Refrén) (Gazsi Rap Show) Ha bennem az ördög, ha bennem az Isten Ha nem tudok róla, még lehet képességem Lehetek X-men, vagy megfigyelt egyén A mátrixon belül minden lehetek én Akár festő, akár tanár vagy rapper Nem halt meg Jézus feleslegesen, hidd el Közöttünk jár, beépült már régen Elfelejtette a küldetését éppen Ha elkezdené, akkor rájönnének Ez nyilván illuminati érdek Így inkább nem menti meg az emberiséget Az ördög a fegyver, városok égnek A zöldek ezzel szemben szemetet szednek Társakat fához lánccal cövekelnek De mások dolgával nem törődnek Legyen egy kis tere a maffiának is tényleg Ezt is az a pár gazdag arc akarja Akinek vérszerződéstől varas az alkarja Persze, hogy a hegnek háromszögű az alakja De az ingujj gondosan takarja (Refrén)
6.
(Refrén) Ha valami olyan kell, ami lehengerel Hirtelen magával ragad, és nem enged el Akkor itt van ez Akkor itt van ez Akkor itt van ez Én nem tanúsítok ráutaló magatartást Éppen elég, hogy a cuccom szaga markáns Ha jönnél az ajtó nyitva lesz Az ajtó nyitva lesz Az ajtó nyitva lesz (pHLaT/Doktor Monoton) Biztos lesz majd, aki a kérdéseidre konkrét választ ad Addig is kapsz valami kevésbé egzaktat, de annál egzaltáltabbat Mint azt megszoktad, persze ne várj trash talk-ot Végtére is mc-k volnánk, nem internetes trollok Budapest, ahogy az este nő, egyre forróbb, ollót mutatok Direkt, hogy üsse kő, a növő nap, a fogyó hold Vagy egészen más teszi, talán a zavaros folyó bor Meg hogy a Föld forog alattam, de én a végtelennek vágok A pesti rónán neki, a peremevidék terem A középpontban a rapzenéstelen arcú MC P-H-L-A-T személyesen, aki itt tolja ma Ezt a parasztvakító vakert, de hát, ha ebben van gyakorlata… Ez egy demonstratív formanyelv, amin megszólalok Nem a rapregiszter, amit ezerszer megerőszakoltatok Ami beleférhet, belefér ma, a téma a nagy egész Mivel csak így derülhet mindenre fény Még ha nem is ez a refrén, ami a kérdésekre választ ad Csak nagykép a térről, ahonnan az utak elágaznak Valami kevésbé egzakt áll, ám annál egzaltáltabb Az ajtódban, kopog, aztán megnyikordul a zárt ablak Budapest, ahogy az este nő Egyre forróbb Direkt mutatom az ollót Hogy üsse kő Budapest, ahogy az este nő Egyre forróbb Direkt mutatom az ollót Hogy üsse kő (Refrén) (Gazsi Rap Show) Futottam és kések, de nem jó helyre megyek „De” és „nem” szó nélkül nem írok rappet Az „ám” szó inkább az „igen”-hez illik Igen ám, nem minden arany, ami fénylik Kérdés az, hogy mihez képest kések Koncertre időben megyek, attól nem félek Alkalmasint még el is kések És nem vagyok toppon, mikor fellépek Ez mindig csak a részlet És nem építek mást, csak az egészet Lényeg, hogy legyen a lehető heterogénebb Csak jól szelektálva, de tényleg Sok jó ötlet van, ha nyers, hát érleld A végtermékekről ítélnek meg téged Tartsd meg, ami erős, dobd ki, ami gyenge Még a síkságon vagy, de gondolj a hegyre (Refrén)
7.
(Gazsi Rap Show) Egy újabb nap egy újabb évből Gazsi vagyok, talán ismersz névről Arcról is lehet, hallgasd az üzenetet Régóta próbálok kapcsolatba lépni veled Hogyha lehet nem ismételek A hivatkozásokat csatolom neked Ne nulláról kelljen kezdeni a mindent Hogyha már egyszer megfejtettem a mindent Élj és ne matekozz, ez a titok egyik fele A másikat majd megtudod, ne gondolj bele Össze is állhatsz, ha szét is esnél De bonyolultabb a világ ennél Az élet bonyolultabb és árnyaltabb Kik nem gondolkodnak, azok is elvannak A periódusos rendszer fel van töltve Az évezredes tudás belehullik az ölbe Ideje visszatérni a jelenbe A múlt hamvába hullt és a jövő sem a régi Az út porában kevés az égi Kevés az égi A gerincen felfele léptet Tanúja lenni a hatalmas égnek Nem vált már rég eggyé a földdel De előbb-utóbb kővé válik idővel Felülről nézed a hegyet Alulról nézed az eget Én is a tetejére megyek Én is a tetejére megyek (pHLaT/Doktor Monoton) Most hogy végre rajtam a sor, szemügyre vesszük Az elméd, min elhatalmasodott a kór Mostohagyermeke a kornak, beszélheted A nyelvét, miközben mit sem tudsz magadról Felrázlak ebből az éber álomból, térj vissza A jelenbe, a múlt hamvába hullt, és már a jövő sem a régi Emberállat, az útra vissza nem találsz egykönnyen Ha netalántán le találtál térni Ez a káosz, Ne téveszd szem elől a céljaid Benn a városban élsz a falak közt egyre szorosabb Karantén alatt, de a vadon szavát hallod S visszatérsz a mindenség forgástengelyébe Mielőtt lemegy a Nap, hidd el, nem véletlen kell így végesként élned szemközt a végtelennel hogy e kettő benned ér össze, egymással itt mérkőzik Meg, idő és tér épp benned alkot rendszert Pólusok cserélnek helyet, gleccserek lesznek Az enyészeté kint, persze, hogy ez is érint De te alig élsz, és véged is, egy szűk sáv jut széles E világon, úgyhogy ne merengj, semmiség szinte Amibe naponta belehalsz, kint nincsenek túlélők Egyenlőtlen a harc, és hogyha idő Kérdése is csak, mikorra nyeli a Nap el Egészében a Földet, neked csak föl kell fald Ami körülvesz és nőhetsz, és jobb, ha most falsz Még mielőtt késő lesz, mer’ hogy az emberi fajnak Egyelőre ráérősnek tűnhet, ennél neked azért Lényegesen kevesebb jut az összes teendődre Bár elkerülő ösvényt kereshetsz Hogy megúszd a sűrű erdőt A magaslat fele tartva A rengeteg körbeér Bármelyiken is indulsz Minden út átvezet rajta
8.
(Gazsi Rap Show) Világosszürke ég, benne szivárvány De milyen jó lenne, ha kéknek látnám Egy kicsit sötétebbnek a mostaninál De élénkebbnek a ciánnál Na, olyan se szokott lenni Se ultramarin, se párizsi kék De, hogy tüzes szín, azt el lehet hinni Meg azt is, hogy egyszerűen szép A természet képes csak az ilyenekre Az ember csak manírosan esztétizál Ezért hiszek csak a csúnya művészetben Mert az az élethez közelebb áll Én absztrakt vagyok, amennyire lehet Mint Q-Tip, de Pablo módra festek Csak elutasítom az ábrázolást Jó az, de csinálja inkább helyettem más (pHLaT/Doktor Monoton) Magamnak írom a verseim, így az sem baj Hogyha fals a rím, mer' ami mögötte felsejlik Az csak így sejlik fel, emeletek Fölött emeletek, hova nem mehetek lifttel Angyalföld fölött az ég ma a szokottnál is Világosszürkébb, villámok készülnek Gyűlik a feszültség, az Isten csak ráz egyre Mint egy almafát, de nem hajol a gyümölcsért le Összeszedem hát én ("ismét) Támaszd a felhőnek A létrát és mássz, míg kinyílik a táj A szemeid előtt esernyőként, míg a látómeződ Szélén eltűnik, amitől úgy hadonászol most Fegyvernek látszó tárggyal a kezedben Nem állíthatsz be a jászolba, ha az est leszállt Finoman szólva sincs rendben, hogy a magas hív és A mély, de kopoltyúm sincs barátom, nemhogy szárnyam Éppen úgy torlódnak össze az esték Mint a Gellérthegyről nézve Pest… A belső térben Egyre sűrűbb csomókba gyűlik a lényeg, s lesz Panoráma végül, s mint olyan tökéletes Ami van, volt, lesz, itt összeér egy pontban, ha magam Valamiből kivontam, valamihez mindig hozzáadódtam A kilincs, amit lenyomsz, egy ajtón innen kivisz Hogy párhuzamosan belépj egy másikon A világosszürke ég Legyen bár valódi, vagy csak színpadi kellék Olyan élethűen fest, már-már azt súgja Hogy van mit odakint keresned (Gazsi Rap Show) Világosszürke ég, benne szivárvány De milyen jó lenne, ha kéknek látnám Egy kicsit sötétebbnek a mostaninál De élénkebbnek a ciánnál Nézz fel az égre, van-e rajta felhő Feltéve, ha látod az eget a ködtengertől A völgyben ritkán kergetőznek szelek Jönnének, de a hegy nem enged Ha megkérdeznék tőlem, hogy ki a kedvenc festőm Nem tudnék mondani egyet, csak kettőt Egyik a galaxis, másik az élet Isten szobrász volt, nem festett képet Hogy ki vagyok én a világban? Még magamnak se definiáltam Legelőször ember, másodszorra művész vagyok Világosszürke ég miatt alkotok
9.
(Tink Intro) Hú de underground! ez egy odab*sz*s szám P-H-L-A-T, Gazsiman, T-I-N-K Nem hallom magam, told fel fülest Kibaszott underground Csak a zenét hallom, de magamat meg nem Most már hallom magam faszán Kurva underground ez a szám P - H - L - A - T meg a Gazsiman, T - I - N - K 2016 f********k, kimondtam hoppá-hoppá Na kezdjük el, még át kell szellemülnöm rá Na kezdjük el (Tink Refrén) Hú de underground, ez egy odab*sz*s szám P - H - L - A - T , Gazsiman, T - I - N – K Hú de underground, hú de... já, já, já Hú de underground, ez egy odab*sz*s szám T - I - N - K, P - H - L - A - T producerált beat Velünk a Gazsiman, hú de underground Oda bah szós szám, oda ba csi csikk szós szám Fegyverropogás... (Gazsi Rap Show) Olyan underground ez, mint a Vakondember Vagy a Technodrome a föld mélyében Benne a Zúzó, meg a lárvaarcúak De még Bebopék is ott tolják naphosszat Ja, hogy megint elkalandoztam, Gazsi nem komoly Még akkor sem, ha a zene ilyen komor A csonthegedűsök újra húzzák A tizenháromban, lenn a széles utcán De az emeleten a rapgyerekek nem éreznek semmit Főleg nem hideget, de mégis pihegnek Az élet súlya alatt préselődnek az mc-k De valahogy mégis tovább gördülnek Rap show, pHLaT, Aztékok a házban A negyediken, a föld alattról Feleslegesen mondom, hogy honnan máshonnan De ez, nyilván, kiderült a dalból Ez olyan underground, mint a fánk Legtöbbször aluljárókban árulják De még a boltban is burok alatt tárolják És akik veszik, legtöbbször a lépcsőig eltolják (Tink) Hú de underground, ez egy odab*sz*s szám P - H - L - A - T, Gazsiman T - I - N - K, hú de underground Hú de... já, já, já (pHLaT/Doktor Monoton) Ez annyira underground, hogy örülhetünk Ha a TEK nem tör ránk Mintha fegyvert rántanék a rendőrbálon "Ugyan lőjenek már lábon!" Olyan, hogy aki a mentőt magára hívja Megfelelően jár el, hú de underground ez Azt a nemjóját, mintha' David Lynch Hitchcockkal összebilincselve készít vacsorát A Mulholland Drive-on Hogyha dúdolsz, csak azt, hogy Hú de underground, hú de hú de underground Hú de underground, hú de hú de underground Hú de underground, láthatod, ráng a lábam is rá Szóval mér' is titkolnánk Nekünk ez az underground maga az igazi Megalázó durva szerelem És egyben a Crazy little thing called love És ez az underground Ha már a tabula rasa kizárt is Azért a tabut lerázza legalább Megalázó durva szerelem Crazy little thing called love
10.
Tegnap 04:59
(pHLaT/Doktor Monoton) Ha a tapsra vársz szólok, hogy ne tedd Ha a tapsra vársz szólok, hogy ne tedd Ha a tapsra vársz szólok, hogy ne tedd De jobb lesz talán, hogyha Magam adom neked Meg azonnal a jelet A folyók a tengerbe ömlenek, a tengerek az óceánba A Föld kerekded, forog a tengelyén, ellipszist ír le pályaként Napunk központi csillaga körül, ami sokadmagával Tömörül egy spirálgalaxissá itt a nagy űr e pontján Tegnap még nem voltam önmagam De mára a távoli tompa hang tisztán érthetően szól Tegnap még nem voltam önmagam De mára virradóra a fény áthatolt a felhőn A sötét foltok a horizontomon oszladoznak Persze jöhetnek még rossz napok De arra gondolok csak bármi hogyha bosszant: Az út furcsa kanyarokat ír le De mégis csak oda érkezem végül meg Ahová egykor indultam Hisz tegnap még nem voltam önmagam De mára tisztán szól a távoli tompa hang Ahogy virradóra a fény áthatolt a felhőn Az oszladozó sötét foltok mögül Szép lassan előkerült A tiszta égbolt, a tiszta égbolt A tiszta égbolt, a tiszta égbolt A tiszta égbolt Szépen lassan előkerült A tiszta égbolt Bár tudom most jó lenni félembernek Azért, aki teheti, csak éljen teljes életet A célok a napok fölé emelnek És ez, ha tériszonyod van nem sétagalopp persze De, ha van pár perced, elmondom szívesen, mi forog ma Kockán, hogy magad ne álltasd, csupán mert nálatok Megállt, nem is törődtök igazán az idő vasfogával Ami úgy indít, gondolod, hogy jól rádijeszt Valójában mire feleszmélsz, elfogysz Már olyan régen rágni kezdett És ez, ugye, régen rossz Annál hamarabb magadra találhatsz Minél előbb kísérletezésbe fogsz Ha a tapsra vársz, szólok, hogy ne tedd De jobb lesz talán, hogyha Magam adom neked meg azonnal a jelet A folyók a tengerbe ömlenek, a tengerek az óceánba A Föld kerekded, forog a tengelyén, ellipszist ír le pályaként Napunk központi csillaga körül, ami sokadmagával Tömörül egy spirálgalaxissá itt a nagy űr e pontján Ér a megtiszteltetés, hogy mindezt az eszembe Véshetem, mer' ez nem kevés, már ami engem illet Belülről feszíthető szét csak a központi magból Az öntudatra ébredéskor az emberéleten kattanó lakat Az apostolok lován jönnek árván, mostohán Görgetik egyre a hegynek felfelé a követ Hogy nagysokára tán apró kavicsokká Morzsolódik, felmorzsolódik (Gazsi Rap Show) A medve mielőtt kijönne, jól meggondolja Jó volt-e neki bent a barlangjában Megy-e vissza, vagy elkezd élni, jobb eldönteni A tápláléklánc csúcsa a tavaszt hogy tudja megélni Felnéz az égbe, fent csillagok Egyedül kóborol, vonyít, hogy itt vagyok Minden sejtje kihunyt galaxisokat idéz Bonyolultabb az egész, mint ahogy kinéz Tejutak, galaxisok örök körforgása Időtlen idők óta megy a játszma Gázóriások gyermekei vagyunk mi mindahányan Sejtettem én ezt mindig, csak eddig nem találtam A hidrogén héliummá alakul Az energia hirtelen felszabadul A föld mélyén vasmag, a fogaimban amalgán A szupernóvák emléke így maradt rám Tegnap még nem voltam önmagam Nem az, hogy más voltam Csak az, hogy máshogy gondoltam Nem voltam kevésbé gondtalan Csak felelősségmentes és oktalan Jobb napra ébredtem közvetlen Benne egy inspiráló közegben A csapdák ott voltak a közelben De úgy figyeltem, egyből levettem

credits

released September 20, 2021

szövegek: pHLaT, Gazsi Rap Show
zenék: pHLaT, Bfok11 Frank (Állj készen, Tabu lerázva)
gitárok: emekajji (Sűrű erdő, Bennem az ördög, Világosszürke ég, Évek, Rapélet)
moog: frankclear (Napnap)
mix/master: pHLaT

borító: Szabó Szabolcs

license

all rights reserved

tags

about

MULATÓ AZTÉKOK Budapest, Hungary

contact / help

Contact MULATÓ AZTÉKOK

Streaming and
Download help

Report this album or account

MULATÓ AZTÉKOK recommends:

If you like L. M. I. - Alulnézet, you may also like: