We’ve updated our Terms of Use to reflect our new entity name and address. You can review the changes here.
We’ve updated our Terms of Use. You can review the changes here.

T​é​m​á​k egy vari​á​ci​ó​ra EP (2017)

by pHLaT

/
1.
Éber álom 03:00
ha csak ábrándozol ébren elillan - huss - az álom ha homokra építed a házad amit megszerzel a réven azt elveszted a vámon amit űzöl drága hobbi magad olcsón megadod más kedvének szolgáltatod ki egy örök paradoxon peremén rekedsz pedig hogy úszni megtanulj ott ahol a víz az úr a saját jól felfogott érdeked ez a kor stresszekkel zsúfolt a vak véletlenen nem múlhat a lelki egyensúlyod fizika nem vezeti le a zavarod annyira pszichés pontos tájolók terén mégis hatalmas a piaci rés egy leegyszerűsített valóságkép mire az ipar épül hogy készen kapott nézeteket valljatok kritika nélkül de te hallgatóm velem hagyod el a kijelölt ösvényt tudod miféle önös érdek ami magad felé vezet a többi félre parallel világegyetem egyetlen hulló falevél és te magad különösképp hessegesd szét a ködöt lásd a hegyen fenn a kastélyt a tornyon szélkakas és végig az üres termek ideje eltemetned magadban hogy lélegezni hagyj egy lényegesen nemesebb részt a szemed előtt az ismétlődő minta maga a titkos kód mindegy mibe nézel lehet távcső vagy épp mikroszkóp még mielőtt totál elzombulsz és a konzervgyár kiszámol jöjjön itt az Exodus kivonulás az árnyvilágból velem minden gyászhuszár az alkotás ha alku tárgya dönthetek befekszem hatvan évre egy időkapszulába inkább nem leszek zulager a massza maga a rosszullét mihaszna mond hogy átszabható vagy mindig up to date a napsütésben olvadó hús kiereszti a levet majd abban picit elvergődhetsz még mint egy partra vetett hal automatizmusok maradtak csak megtört a szellem ki hitte hogy az anyagi való így besugároz földközelben gondoltál-e arra már hogy amit most rángatsz az az utolsó szalmaszál mennyi klassz dologra nincs időd és közben mennyi szar muszáj előbb-utóbb kikészít ez a létmód keresd a békéd kerüld a béklyót teher alatt csak a málha nő amúgy is annyi mást cipelsz ha túl sötét az árnyalat ideje hogy átszínezd a szemed előtt az ismétlődő minta maga a titkos kód mindegy mibe nézel lehet távcső vagy épp mikroszkóp
2.
Tanmenet 02:57
figyeld a tömeget haver sehol az eszmélet mi tartalmat adunk az estéknek neked maradnak a stresszeid magaddal nem vagy képbe' másoknak akarsz tetszeni kapaszkodsz amatőrmód a matériába nem bírod elereszteni bár tudod a végét láttad testközelből hova hullt sok barátod hogy belépett és elnyelte az alagút ahogy napok után hirtelen felbuksz a szombat estédből az a nagyvárosi keszonbetegség figyelj jobban az elemek közt mielőtt a szellem benned is megköt kevés amit tenned kell de ez a kevés a legtöbb hagyd a gyereket hogy játsszon még tagolatlan a téridő mért is zörgetne a rácson lesz ideje rájön ő is ahogy telik-múlik hogy minden csak rajta múlik és ha közben nem nyúlik nem hajlik nem idomul kihullik könyörtelen a tanmenet nem ütheted meg a szintet sem a megfelelő hangnemet csak a baj van veled mindig neked dolgozik minden körülmény ha magad kontrollálod a háborodott külvilág köré belül vonj blokádot csak belül vonj blokádot neked dolgozik minden körülmény ha magad kontrollálod a háborodott külvilág köré belül vonj blokádot csak belül vonj blokádot az ív amit leír hogyha az ember meg kell fogalmazza nem folytonos vonal sem szaggatott inkább pontok halmaza amik egyként a története stációi egymásba ágyazódva ezért hogy visszatekintve semmit nem lát kilógni én sem írok forgatókönyvet rég a csavarok valódiak ha kotrom a folyó medrét a víz csak zavarosabb lesz a felkavarodó iszaptól na meg hát ami egyszer leülepedett többé úgysem nyerhető a masszából vissza mint felületet kezeled csupán a múltad ezért kell úgy jöjj le a pályáról minden meccs után hogy utólag már ne legyen hiányérzeted így megmaradhat ajándék a játék tiszta égboltként feletted egyugyanazon cél szolgálatában állt hogy először az ELTE-re jártál aztán meg elterelésre aki valaha voltál talán a feledés homályába vész de hozadék van s nulla az okozott kár neked dolgozik minden körülmény ha magad kontrollálod a háborodott külvilág köré belül vonj blokádot csak belül vonj blokádot neked dolgozik minden körülmény ha magad kontrollálod a háborodott külvilág köré belül vonj blokádot csak belül vonj blokádot
3.
Kietlen táj 03:34
kietlen táj amit elédterel a vonatablak hová tartassz mondd miféle hely tovabaktat a sínen a lét egy cél felé de tudd ha felmerülne hogy csak utazás van nincs megérkezés hova rohansz mondd semmi nem vár csak egy sokadik stikli hiába tekered csak tekered ez szobabicikli belefáradsz te is leszereled a fékkart csak gázt tolsz bejegyez a géppark ha bebékávéztad a várost nem voltál jó töriből de mire felnősz megismered töviről hegyire a törvényt hogyan munkál méred a köridőt precízen te is de mire lesz elég ez messze még a vége az ember reggel kezd este végez kitűzi az új célt miután felmérte a veszteséget emészti magát minden percért amit elfecsérelt telve a lelke méreggel egyre kevésbé mérlegel rábízza a szerencsére kiválik és elvegyül felbukik alámerül türelmetlen majd gyáva amikor a sor rákerül mire vársz hát barátom mondd ragadd meg az időt amíg még áll a híd ép az elme holnapot senki nem ígért jöjjön aminek jönnie kell most jöjjön aminek jönnie kell mind jöjjön aminek jönnie kell most jöjjön aminek jönnie kell én azért csinálom mert élvezem nem nézem mit érek el vele csak egyszer élek nem hiszem hogy félnem kellene ha hagyom menni rögtön jön aminek jönni kell amint megérted a dolgaid nem máshol döntik el rajtad múlik egyedül hogy boldogulsz-e vagy leszel bolygó lúzer senki nem érdekel hogy hol fordulsz fel de ha nem engedsz az űrnek átjár a fény és az értők köréd gyűlnek a hang egyre tisztább a vétel egyre jobb mondtam kár lett volna menekülőre fogd csak csináld ha élvezed soha ne nézd mit érsz el vele egyszer élsz csak nem hiszem hogy félned kellene a dolgok idővel mind a helyükre kerülnek kitisztul a kép és a zavar távozik elválik egymástól ami el kell hogy váljon és ami összetartozik végül mind találkozik Budapest egy fekete lyuk peremvidéke egy feneketlen kút amiben aláereszkedsz épp Budapest egy fekete lyuk peremvidéke egy feneketlen kút amiben aláereszkedsz épp velem egy fekete lyuk peremvidéke egy feneketlen kút amiben aláereszkedsz épp Budapest egy fekete lyuk peremvidéke egy feneketlen kút amiben aláereszkedsz épp jöjjön aminek jönnie kell most jöjjön aminek jönnie kell mind jöjjön aminek jönnie kell most jöjjön aminek jönnie kell mind jöjjön mind jöjjön most jöjjön aminek jönnie kell
4.
Bontás 03:19
elmondom nem titok minden bizonnyal már feltűnt nálunk a rap az elevenbe vág a hús a tiéd amit lefejtünk a csontról ne a csontot rágd elmondom nem titok minden bizonnyal már feltűnt itt a rap az elevenbe vág a hús a tiéd amit lefejtünk a csontról ne a csontot rágd elmondom nem titok minden bizonnyal már feltűnt mer' ugye meztelen vagyunk a rap a csontról az elevenünk amit lefejtünk magunkat adjuk húsbavágón mégse zsugorodunk sőt a súlyunk talán pont hogy gyarapszik minden darabbal a szívünkből amit mindig otthagyunk nálad erőből feszítjük föl a zárt ajtót ami a tudatalattink rejti és a keskeny pallón hozunk át amit akarsz azt viszel ki persze tudd itt ragadhat aki betéved Cosi fan tutti na persze a vígjátékok tévedések minden lutri úgyhogy ha értetlenül állsz most mit beszélhet ez a széllel bélelt nem egyedül rágod a csontot kell tudd és meglehet neked tényleg az kell hogy ki se láss a kupéból mindegy mi mellett haladsz el és ezt én őszintén csodálom azonban magam erre képtelen vagyok nem erre álmodott meg a nagy elme hogy a terheit kihordja majd Sziszifusz helyette örök vitriolszagban háta a Parnasszusnak vetve szóval így filózgattam mígnem arra jutottam végül mit számít míg itt kell éljek hogy ellenem vall a mélyűr mit számítana nem gondolom hogy számítana ha mégis nem úgy mint a jelen pillanat vagy mint a ma tény üresség létezik és bizony komoly helyet tölt ki a fejekben prostituál a pénzedet költi de ha nem adsz teret neki rendszeridegen lesz s messze elkerül csak a szemét meresztgeti még egyre rád a félelmedre alapozva próbál hatni de aki nem fél könnyen zavarba hozza az est leszáll a városra a maival immár Isten tudja hanyadszor ha holnap megint feljön tovább tarthat az utunk az erdőn át azokkal akik nem félnek a farkastól elmondom nem titok minden bizonnyal már feltűnt nálunk a rap az elevenbe vág a hús a tiéd amit lefejtünk a csontról ne a csontot rágd elmondom nem titok minden bizonnyal már feltűnt itt a rap az elevenbe vág a hús a tiéd amit lefejtünk a csontról ne a csontot rágd
5.
Létra 04:33
alattad a föld és fölötted az ég mondja a költő benned a létra lehetsz te aki a láncoktól megszabadulsz s a magad útját járod vagy a falban az újabb tégla előbb-utóbb tarthatatlanná válik az állapot hogy úgy élünk mint az állatok egymás közt úgy mondjuk "tesó de lazán adod" vannak véglények akik már-már heuréka-élménynek tudják be a fejükben a rövidzárlatot mikor elsötétül a kép kezdetét veszi a show ha félhülyeként élek - ami amúgy tény - akkor se tolom a kottát valami újat zúdítok rád ami kevésbé egzakt inkább egzaltált elvont de mégis fordulópont ha elhiszitek nem fontos kik vagytok honnan jöttetek egyedül ahogy éltek és hogy ezáltal magatok után milyen lenyomatot hagytok a legmeredekebb íveket nem kell te is leírd csupán csak mert hamar híre megy erről le kell szokj hagyd el a komfortzónád hogy ne az előtted szóló legyen aki a szádba rágja a reszortod ma önfeledt szórakozás címen a stoned a szokás meredsz magad elé a monitoron pereg valamelyik tizenkettő egy tucat sorozat csak hogy múlasd az időt mert fojtogató a tudat ami emészt ha belegondolsz mi vár főleg ha eddig igyekeztél nem látni magadnak ezzel okozol kárt csak igazán majd viharverten állhatsz az esőben egy életen át míg én szeretek ázni így jelenthet egy dolog neked és nekem valami egészen mást és ezért lehetsz képes hogy másokban magad sokkal részletgezdagabban mintegy tükörben lásd alattad a föld és fölötted az ég mondja a költő benned a létra lehetsz te aki a láncoktól megszabadulsz s a magad útját járod vagy a falban az újabb tégla szabadon fut akinek szabadon kell ami máson segít téged éppen az ront el szabadon fut akinek szabadon kell eredeti legyél ne a tananyagot mond fel az oka igen prózai hogy a sok sodródó fiatal igazat nem valódit akar nincs mit igazolnia de ne aggódj marad épp elég unatkozni naphosszat szóval döntsd el hová vagy való hova nem de az sem baj ha rögtön lapozol fiam neked legyen ez a csattanó túl minden maszlagon a kurzívtól egy aposztrófnyira az élet komolytalan nem aki viccel Isten hozta Mr. Kívülálló különutas rapregiszter hogy ne csupán vakon fossam a dumát automatáról manuálra váltva élettel összeegyeztethetetlen sérülést szenvedtem el amikor a szemem felnyílt majd nem sokkal ezután magamon észrevettem ezt a furcsa változást hogy az első rácsodálkozást idézi minden újra szétzilálhatatlan a nagy egész de már nem gombóccá kuszált az egyetlen szövődő szálra fókuszálj barátom de csak lazán az agyadat ha lehet ne nagyon baszkuráld azt helyetted végzi a média csak azért mert áttért már a fél világ a memorizálásról valamilyen háttértárra neked nem kell elfelejtsd magad valójában ki vagy ha mész bármilyen hang után megeshet hogy azon veszed magad észre hogy valaki más életét éled de persze ez még a szerencsés eset hogy mielőtt mozivászonná nem lesz egészen az elméd belső fala hogy rajta egy alacsony költségvetésű film peregjen mígnem kiírják "THE END" azelőtt határozd el magad bárki rángasson bármerre Kánaánt igérve igavonó barom lehetsz csak hátasló málhás szamár míg meg nem táltosodsz nélküled meg tovább a show alattad a föld és fölötted az ég mondja a költő benned a létra lehetsz te aki a láncoktól megszabadulsz s a magad útját járod vagy a falban az újabb tégla szabadon fut akinek szabadon kell ami máson segít téged éppen az ront el szabadon fut akinek szabadon kell eredeti legyél ne a tananyagot mond fel
6.
Krédó 03:17
túl a sok leporolt témán én is kipakolom a portékám a partit ma én adom eddig néma voltam bár többet tudok a Portiknál alább jöjjön a vallomásom írtad amit a szív diktált felhasználható ellenem a közelgő tárgyaláson ha bennem turistát látsz nem tévedsz bolyongok a szólisták hosszú listáján a fejem fáj nem migrén ez csupán zajártalom ha okoskodás környékez a fülemben csengeni Zoránt hallom amikor elmentél tőlem akkor jöttem rendbe én felelősség mit beszélsz másképp kell a rapre nézz nevezd a gyereket nevén tegyél egy lépést hátra egy percet ne tépd a szád csak nézd ahogy a tészta nyúlik - pépesül - és amint kész a táp a fórum is benépesül rengeteg az éhes száj fel csak kevésnek tűnik hogy mégis miféle bál ez kinek az érdekében áll hogy a hip-hop méteráru nem több mint tapétagyár mindig van belőle készleten a plafont míg el nem alszom tétlenül nem nézhetem hogy azzá lesz ami ellen harcolt hallózunk csak nem értjük a lózungot már be ki mondja mindegy is melyik kórustag melyik epigonnak epigonja tágul a homályzóna már csak a reflektorokig látsz meghúztad a határokat vonalzóval most veled együtt váltjuk le a paradigmát eleget magasztaltátok a gagyit mint vitairat álljon itt a maga a hip-hop Ideje lenne belátnod csak a pánik amit elősegít hogy fogalom nélküli agyhalottak a hőseid hogy magadat észreveszed-e minden azon áll hogy mennyi kényszer betegít mi az amire rezonálsz a sok hókuszpókusztól már nem látod az origó mi rég elfolyt a fókuszpont ma a süket duma a módi de ha a barátaid bólogató jánosok nem szólnak attól még nem mondassz semmit hogy a szád mozog neked a rap üres beszéd nem több annál az utcán ilyen MC kismillió rohangál minden fekete-fehér a felszín alatt hasonlóan egy sakktáblához csak újabb külső burok jön héj a héj hátán mint mikor az ember hagymát hámoz a középszer nem néma gyerek itt mindenkit megbélyegez ezért kell nevén nevezd vagy úgy kezelnek mint szefóst várják hogy magad összefosd s végül mint az EZO TV a hip-hop is hülyére vesz
7.
szegényember egy királydekkért ezer égő csikkbe kotor megjelenik neki minden kivéve a csipkebokor átjáróháza lett már minden kósza szélnek és persze mesévé a józan élet nem vált a rapzene Andersenre könnyebb lenne ha belátnád azt maga a világ gáncstalan amin átesel az a saját lábad úgy mész jól bejáratott modellek mentén tönkre hogy a szemét lesz szent és ami fontos mellékzönge de hát a minimálbré tudom szorongató keret narkón alkoholon ezért van el a mai fiatal így lesznek büszke kurvák meg kóklerek Isten neve a pénz a visszatérő vezérpanel bármire bárki indítéka de ismeritek azt a filmet "Az ember aki gombafelhő de hegyről jött le" élőhalott lesz hogyha felnő megfertőződnek mind az elmék felénk egy kort elérve mire meglenne a gyógymód már átálltak az újbeszélre de itt az újhullám kísérlete hathat még adhat vért a kultúrális életnek az andalgásnak véget vet az underground a gondolati síkra áll az antennád ahogy leválasztod a ballasztot észrevétlen billensz át másképp dózerekkel hajtat keresztül a kor rajtad lehetsz tereptárgy a fúrófej a reaktorban a leolvadt mag egy bizonytalan színű levet facsar mindenből a gép utólag mindegy már az eszed hol hagytad elkerülő ösvényt kereshetsz hogy megúszd a sűrű erdőt a magaslat fele tartva de a rengeteg körbeér bármelyiken is indulj minden út átvezet rajta a köz ma könnyen méri lezártan él épp csak a fontos reked kint azért a szavak súlya számít még és az értelembe vetett hit megtalálhatod a hangod ha nincs más ami a zajtól óv csak zárd az ajtót de nyitva hagyj egy ablakot kár elhamarkodnod a kivonulást az emberi közegből mielőtt a kérdést hallanád egyáltalán amit csakis neked tesz föl a titokzatos kérdező a törvény kapujának őre örök időkig vársz ott olyan félelmetesen áll előtte az akinek dolga van ha hullámot lovagol csak vagy gyámoltalan azt fogja enni amit adagolnak az elméje tárolt adat nem szolgálhat meglepetéssel a zsinór mozgatójának ha az életed csak testi kényszer könnyen álszentnek hiszed ki a terhedre bármit róna Budapest Párizs Róma hétköznapi Stockholm-szindróma az egész szinte semmi már annyira könnyedén veszed de aki másra hagyja az életének véget önkezével vet elkerülő ösvényt kereshetsz hogy megúszd a sűrű erdőt a magaslat fele tartva de a rengeteg körbeér bármelyiken is indulj minden út átvezet rajta biztos nem gondoltál arra még pont a nagy eszedtől lehet hogy úgy dekódolsz épp a lényeg ami veszendő megy mer' az nem múlhat a díleren hogy műanyaggal kínzod magad élj a mának címszó alatt ő ezt érti carpe diem-en öreg halásznak fiatal vagy tudom ez lerágott csont s bár nem egy Don Quijote nem is egy Szent Ágoston addig reklamálsz a hivatalban míg a hajad ki nem hullik s nagyra nem nő a szakállad a dráma ma már non-stop kell valamit még maszekolj korai magad hazavágd rossz kérdésfeltevés úgy a "mitévő legyek" mint a "hol van az a lány" ha szarral birkózól szaros leszel úgyis ha te nyersz s nem a szar gyűr maga alá értem ezalatt a ragályos önfeledt önfeladást ami ma zajlik a kezedből kifolyik az egyetlen életedre gyakorolt befolyásod az összes pozitívum hogy eleve más élete már az amibe belefásulsz hogy ez mennyire relaváns a mi esetünkben más tészta élni önmagáért jó és ha szar akkor se másért szar a karodat ne tárd szét ha a lábadon megállsz még igaz szállnak a repeszek de senkinek nincs páncélja az ország közepe határszél ahol szemből fúj a hátszél ahol a Hooligans rock&roll ahol a holdcore a hc ha se így nem jó se másképp a kérdést ideje feltedd talán a rossz körön kívül kifele van a beljebb elkerülő ösvényt kereshetsz hogy megúszd a sűrű erdőt a magaslat fele tartva de a rengeteg körbeér bármelyiken is indulj minden út átvezet rajta
8.

about

Az albumot alkotó szövegek és zenék Phlat munkái, 2007 és 2014 között, a felvételek 2016-ban készültek a Balzacban.
Support real hip-hop !

credits

released August 5, 2017

zene, szöveg, felvétel: Phlat
mix/master: emekajji
cover: PMK of Vicc Beatz
gitár a "Kietlen táj" c. dalban: emekajji
dob a "Krédó" c. dalban: DJ Slow

Mulató Aztékok produkció,
Balzac utca stíl, 2017
#A_Hálózat

license

all rights reserved

tags

about

MULATÓ AZTÉKOK Budapest, Hungary

contact / help

Contact MULATÓ AZTÉKOK

Streaming and
Download help

Report this album or account

MULATÓ AZTÉKOK recommends:

If you like Témák egy variációra EP (2017), you may also like: