Get all 13 MULATÓ AZTÉKOK releases available on Bandcamp and save 30%.
Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality downloads of L. M. I. - Alulnézet, L. M. I. - Felülnézet, DOKTOR MONOTON II (2019), DUNAÚJLIPÓTVÁROS (2019), Önarckép álarcban (2019), DOKTOR MONOTON LP (2018), SZOBANÖVÉNY LP (2018), Előszoba EP (2017), and 5 more.
1. |
Éber álom
03:00
|
|||
ha csak ábrándozol ébren elillan - huss - az álom
ha homokra építed a házad amit megszerzel a réven
azt elveszted a vámon amit űzöl drága hobbi
magad olcsón megadod más kedvének szolgáltatod ki
egy örök paradoxon peremén rekedsz
pedig hogy úszni megtanulj ott ahol a víz az úr
a saját jól felfogott érdeked ez a kor stresszekkel zsúfolt
a vak véletlenen nem múlhat a lelki egyensúlyod
fizika nem vezeti le a zavarod annyira pszichés
pontos tájolók terén mégis hatalmas a piaci rés
egy leegyszerűsített valóságkép mire az ipar épül
hogy készen kapott nézeteket valljatok kritika nélkül
de te hallgatóm velem hagyod el
a kijelölt ösvényt tudod miféle önös érdek
ami magad felé vezet a többi félre
parallel világegyetem egyetlen hulló falevél
és te magad különösképp hessegesd szét a ködöt
lásd a hegyen fenn a kastélyt a tornyon szélkakas
és végig az üres termek ideje eltemetned magadban
hogy lélegezni hagyj egy lényegesen nemesebb részt
a szemed előtt az ismétlődő minta maga a titkos kód
mindegy mibe nézel lehet távcső vagy épp mikroszkóp
még mielőtt totál elzombulsz és a konzervgyár kiszámol
jöjjön itt az Exodus kivonulás az árnyvilágból
velem minden gyászhuszár az alkotás ha alku tárgya
dönthetek befekszem hatvan évre egy időkapszulába
inkább nem leszek zulager a massza maga a rosszullét
mihaszna mond hogy átszabható vagy mindig up to date
a napsütésben olvadó hús kiereszti a levet majd
abban picit elvergődhetsz még mint egy partra vetett hal
automatizmusok maradtak csak megtört a szellem
ki hitte hogy az anyagi való így besugároz földközelben
gondoltál-e arra már hogy amit most rángatsz
az az utolsó szalmaszál mennyi klassz dologra nincs időd
és közben mennyi szar muszáj előbb-utóbb kikészít ez a létmód
keresd a békéd kerüld a béklyót
teher alatt csak a málha nő amúgy is annyi mást cipelsz
ha túl sötét az árnyalat ideje hogy átszínezd
a szemed előtt az ismétlődő minta maga a titkos kód
mindegy mibe nézel lehet távcső vagy épp mikroszkóp
|
||||
2. |
Tanmenet
02:57
|
|||
figyeld a tömeget haver sehol az eszmélet
mi tartalmat adunk az estéknek neked maradnak a stresszeid
magaddal nem vagy képbe' másoknak akarsz tetszeni
kapaszkodsz amatőrmód a matériába nem bírod elereszteni
bár tudod a végét láttad testközelből hova hullt
sok barátod hogy belépett és elnyelte az alagút
ahogy napok után hirtelen felbuksz a szombat estédből
az a nagyvárosi keszonbetegség
figyelj jobban az elemek közt mielőtt a szellem benned is megköt
kevés amit tenned kell de ez a kevés a legtöbb
hagyd a gyereket hogy játsszon még tagolatlan a téridő
mért is zörgetne a rácson lesz ideje rájön ő is ahogy
telik-múlik hogy minden csak rajta múlik
és ha közben nem nyúlik nem hajlik nem idomul kihullik
könyörtelen a tanmenet nem ütheted meg a szintet
sem a megfelelő hangnemet
csak a baj van veled
mindig
neked dolgozik minden körülmény
ha magad kontrollálod
a háborodott külvilág köré
belül vonj blokádot
csak belül vonj blokádot
neked dolgozik minden körülmény
ha magad kontrollálod
a háborodott külvilág köré
belül vonj blokádot
csak belül vonj blokádot
az ív amit leír hogyha az ember meg kell fogalmazza
nem folytonos vonal sem szaggatott inkább pontok halmaza
amik egyként a története stációi egymásba ágyazódva
ezért hogy visszatekintve semmit nem lát kilógni
én sem írok forgatókönyvet rég a csavarok valódiak
ha kotrom a folyó medrét a víz csak zavarosabb lesz
a felkavarodó iszaptól na meg hát ami egyszer
leülepedett többé úgysem nyerhető a masszából vissza
mint felületet kezeled csupán a múltad ezért kell
úgy jöjj le a pályáról minden meccs után
hogy utólag már ne legyen hiányérzeted
így megmaradhat ajándék a játék tiszta égboltként feletted
egyugyanazon cél szolgálatában állt
hogy először az ELTE-re jártál aztán meg elterelésre
aki valaha voltál talán a feledés homályába vész
de hozadék van s nulla az okozott kár
neked dolgozik minden körülmény
ha magad kontrollálod
a háborodott külvilág köré
belül vonj blokádot
csak belül vonj blokádot
neked dolgozik minden körülmény
ha magad kontrollálod
a háborodott külvilág köré
belül vonj blokádot
csak belül vonj blokádot
|
||||
3. |
Kietlen táj
03:34
|
|||
kietlen táj amit elédterel a vonatablak
hová tartassz mondd miféle hely
tovabaktat a sínen a lét egy cél felé
de tudd ha felmerülne hogy csak utazás van
nincs megérkezés
hova rohansz mondd
semmi nem vár csak egy sokadik stikli
hiába tekered csak tekered ez szobabicikli
belefáradsz te is leszereled a fékkart
csak gázt tolsz
bejegyez a géppark
ha bebékávéztad a várost
nem voltál jó töriből de mire
felnősz megismered töviről hegyire
a törvényt hogyan munkál
méred a köridőt precízen te is
de mire lesz elég ez
messze még a vége
az ember reggel kezd este végez
kitűzi az új célt miután felmérte a veszteséget
emészti magát minden percért amit elfecsérelt
telve a lelke méreggel egyre kevésbé mérlegel
rábízza a szerencsére
kiválik és elvegyül
felbukik alámerül
türelmetlen majd gyáva
amikor a sor rákerül
mire vársz hát barátom mondd
ragadd meg az időt amíg még
áll a híd ép az elme
holnapot senki nem ígért
jöjjön aminek jönnie kell
most jöjjön aminek jönnie kell
mind jöjjön aminek jönnie kell
most jöjjön aminek jönnie kell
én azért csinálom mert élvezem
nem nézem mit érek el vele
csak egyszer élek
nem hiszem hogy félnem kellene
ha hagyom menni rögtön jön aminek jönni kell
amint megérted a dolgaid nem máshol döntik el
rajtad múlik egyedül hogy boldogulsz-e
vagy leszel bolygó lúzer
senki nem érdekel hogy hol fordulsz fel
de ha nem engedsz az űrnek
átjár a fény és az értők köréd gyűlnek
a hang egyre tisztább a vétel egyre jobb
mondtam kár lett volna menekülőre fogd
csak csináld ha élvezed
soha ne nézd mit érsz el vele
egyszer élsz csak
nem hiszem hogy félned kellene
a dolgok idővel mind a helyükre kerülnek
kitisztul a kép és a zavar távozik
elválik egymástól ami el kell hogy váljon
és ami összetartozik végül mind találkozik
Budapest egy fekete lyuk peremvidéke
egy feneketlen kút amiben aláereszkedsz épp
Budapest egy fekete lyuk peremvidéke
egy feneketlen kút amiben aláereszkedsz épp
velem egy fekete lyuk peremvidéke
egy feneketlen kút amiben aláereszkedsz épp
Budapest egy fekete lyuk peremvidéke
egy feneketlen kút amiben aláereszkedsz épp
jöjjön aminek jönnie kell
most jöjjön aminek jönnie kell
mind jöjjön aminek jönnie kell
most jöjjön aminek jönnie kell
mind jöjjön
mind jöjjön
most jöjjön
aminek jönnie kell
|
||||
4. |
Bontás
03:19
|
|||
elmondom nem titok
minden bizonnyal már feltűnt
nálunk a rap az elevenbe vág
a hús a tiéd amit lefejtünk
a csontról ne a csontot rágd
elmondom nem titok
minden bizonnyal már feltűnt
itt a rap az elevenbe vág
a hús a tiéd amit lefejtünk
a csontról ne a csontot rágd
elmondom nem titok
minden bizonnyal már feltűnt
mer' ugye meztelen vagyunk
a rap a csontról az elevenünk amit lefejtünk
magunkat adjuk húsbavágón
mégse zsugorodunk
sőt a súlyunk talán pont hogy gyarapszik
minden darabbal a szívünkből
amit mindig otthagyunk nálad
erőből feszítjük föl a zárt ajtót
ami a tudatalattink rejti
és a keskeny pallón hozunk át
amit akarsz azt viszel ki
persze tudd itt ragadhat aki betéved
Cosi fan tutti na persze
a vígjátékok tévedések
minden lutri úgyhogy ha értetlenül állsz most
mit beszélhet ez a széllel bélelt
nem egyedül rágod a csontot kell tudd
és meglehet neked tényleg az kell
hogy ki se láss a kupéból
mindegy mi mellett haladsz el
és ezt én őszintén csodálom
azonban magam erre képtelen vagyok
nem erre álmodott meg a nagy elme
hogy a terheit kihordja majd
Sziszifusz helyette
örök vitriolszagban
háta a Parnasszusnak vetve
szóval így filózgattam mígnem
arra jutottam végül
mit számít míg itt kell éljek
hogy ellenem vall a mélyűr
mit számítana
nem gondolom hogy számítana
ha mégis nem úgy mint a jelen pillanat
vagy mint a ma
tény üresség létezik és bizony
komoly helyet tölt ki a fejekben
prostituál a pénzedet költi
de ha nem adsz teret neki
rendszeridegen lesz s messze elkerül
csak a szemét meresztgeti
még egyre rád
a félelmedre alapozva próbál hatni
de aki nem fél könnyen zavarba hozza
az est leszáll a városra a maival
immár Isten tudja hanyadszor
ha holnap megint feljön
tovább tarthat az utunk az erdőn át
azokkal
akik nem félnek a farkastól
elmondom nem titok
minden bizonnyal már feltűnt
nálunk a rap az elevenbe vág
a hús a tiéd amit lefejtünk
a csontról ne a csontot rágd
elmondom nem titok
minden bizonnyal már feltűnt
itt a rap az elevenbe vág
a hús a tiéd amit lefejtünk
a csontról ne a csontot rágd
|
||||
5. |
Létra
04:33
|
|||
alattad a föld és fölötted az ég mondja a költő
benned a létra
lehetsz te aki a láncoktól megszabadulsz
s a magad útját járod
vagy a falban az újabb tégla
előbb-utóbb tarthatatlanná válik az állapot
hogy úgy élünk mint az állatok
egymás közt úgy mondjuk "tesó de lazán adod"
vannak véglények akik már-már heuréka-élménynek
tudják be a fejükben a rövidzárlatot
mikor elsötétül a kép kezdetét veszi a show
ha félhülyeként élek - ami amúgy tény -
akkor se tolom a kottát
valami újat zúdítok rád
ami kevésbé egzakt inkább
egzaltált elvont de mégis fordulópont
ha elhiszitek nem fontos
kik vagytok honnan jöttetek
egyedül ahogy éltek és hogy ezáltal magatok után
milyen lenyomatot hagytok
a legmeredekebb íveket nem kell te is leírd
csupán csak mert hamar híre megy
erről le kell szokj
hagyd el a komfortzónád hogy ne az előtted szóló
legyen aki a szádba rágja a reszortod
ma önfeledt szórakozás címen a stoned a szokás
meredsz magad elé a monitoron pereg
valamelyik tizenkettő egy tucat sorozat
csak hogy múlasd az időt mert fojtogató
a tudat ami emészt ha belegondolsz mi vár
főleg ha eddig igyekeztél nem látni
magadnak ezzel okozol kárt csak igazán
majd viharverten állhatsz az esőben egy életen át
míg én szeretek ázni
így jelenthet egy dolog neked és nekem
valami egészen mást
és ezért lehetsz képes hogy másokban magad
sokkal részletgezdagabban mintegy
tükörben lásd
alattad a föld és fölötted az ég mondja a költő
benned a létra
lehetsz te aki a láncoktól megszabadulsz
s a magad útját járod
vagy a falban az újabb tégla
szabadon fut akinek szabadon kell
ami máson segít téged éppen az ront el
szabadon fut akinek szabadon kell
eredeti legyél ne a tananyagot mond fel
az oka igen prózai hogy a sok sodródó fiatal
igazat nem valódit akar nincs mit igazolnia
de ne aggódj marad épp elég unatkozni naphosszat
szóval döntsd el hová vagy való hova nem
de az sem baj ha rögtön lapozol fiam
neked legyen ez a csattanó túl minden maszlagon
a kurzívtól egy aposztrófnyira az élet komolytalan
nem aki viccel Isten hozta Mr. Kívülálló
különutas rapregiszter
hogy ne csupán vakon fossam a dumát automatáról
manuálra váltva élettel összeegyeztethetetlen
sérülést szenvedtem el amikor a szemem felnyílt
majd nem sokkal ezután magamon észrevettem
ezt a furcsa változást hogy az első rácsodálkozást
idézi minden újra szétzilálhatatlan a nagy egész
de már nem gombóccá kuszált
az egyetlen szövődő szálra fókuszálj barátom
de csak lazán az agyadat ha lehet
ne nagyon baszkuráld
azt helyetted végzi a média
csak azért mert áttért már a fél világ a memorizálásról
valamilyen háttértárra neked nem kell elfelejtsd magad
valójában ki vagy ha mész bármilyen hang után
megeshet hogy azon veszed magad észre hogy
valaki más életét éled de persze ez még
a szerencsés eset
hogy mielőtt mozivászonná nem lesz egészen az
elméd belső fala hogy rajta egy alacsony költségvetésű
film peregjen mígnem kiírják "THE END"
azelőtt határozd el magad bárki rángasson
bármerre Kánaánt igérve
igavonó barom lehetsz csak hátasló málhás szamár
míg meg nem táltosodsz
nélküled meg tovább a show
alattad a föld és fölötted az ég mondja a költő
benned a létra
lehetsz te aki a láncoktól megszabadulsz
s a magad útját járod
vagy a falban az újabb tégla
szabadon fut akinek szabadon kell
ami máson segít téged éppen az ront el
szabadon fut akinek szabadon kell
eredeti legyél ne a tananyagot mond fel
|
||||
6. |
Krédó
03:17
|
|||
túl a sok leporolt témán én is kipakolom a portékám
a partit ma én adom eddig néma voltam bár
többet tudok a Portiknál alább jöjjön a vallomásom
írtad amit a szív diktált felhasználható ellenem
a közelgő tárgyaláson
ha bennem turistát látsz nem tévedsz
bolyongok a szólisták hosszú listáján
a fejem fáj nem migrén ez csupán zajártalom
ha okoskodás környékez a fülemben csengeni
Zoránt hallom
amikor elmentél tőlem akkor jöttem rendbe én
felelősség mit beszélsz másképp kell a rapre nézz
nevezd a gyereket nevén tegyél egy lépést hátra
egy percet ne tépd a szád csak nézd ahogy a tészta nyúlik
- pépesül - és amint kész a táp a fórum is benépesül
rengeteg az éhes száj fel csak kevésnek tűnik
hogy mégis miféle bál ez kinek az érdekében áll
hogy a hip-hop méteráru nem több mint tapétagyár
mindig van belőle készleten a plafont míg el nem alszom
tétlenül nem nézhetem hogy azzá lesz ami ellen harcolt
hallózunk csak nem értjük a lózungot már be ki mondja
mindegy is melyik kórustag melyik epigonnak epigonja
tágul a homályzóna már csak a reflektorokig látsz
meghúztad a határokat vonalzóval most
veled együtt váltjuk le a paradigmát
eleget magasztaltátok a gagyit
mint vitairat álljon itt a maga a hip-hop
Ideje lenne belátnod csak a pánik amit elősegít
hogy fogalom nélküli agyhalottak a hőseid
hogy magadat észreveszed-e minden azon áll
hogy mennyi kényszer betegít mi az amire rezonálsz
a sok hókuszpókusztól már nem látod az origó mi
rég elfolyt a fókuszpont ma a süket duma a módi
de ha a barátaid bólogató jánosok nem szólnak
attól még nem mondassz semmit hogy a szád mozog
neked a rap üres beszéd nem több annál
az utcán ilyen MC kismillió rohangál
minden fekete-fehér a felszín alatt
hasonlóan egy sakktáblához
csak újabb külső burok jön héj a héj hátán
mint mikor az ember hagymát hámoz
a középszer nem néma gyerek
itt mindenkit megbélyegez ezért kell nevén nevezd
vagy úgy kezelnek mint szefóst
várják hogy magad összefosd
s végül mint az EZO TV a hip-hop is hülyére vesz
|
||||
7. |
Szegényember
05:19
|
|||
szegényember egy királydekkért ezer égő csikkbe kotor
megjelenik neki minden kivéve a csipkebokor
átjáróháza lett már minden kósza szélnek
és persze mesévé a józan élet
nem vált a rapzene Andersenre
könnyebb lenne ha belátnád azt
maga a világ gáncstalan amin átesel az a saját lábad
úgy mész jól bejáratott modellek mentén tönkre
hogy a szemét lesz szent és ami fontos mellékzönge
de hát a minimálbré tudom szorongató keret
narkón alkoholon ezért van el a mai fiatal
így lesznek büszke kurvák meg kóklerek
Isten neve a pénz a visszatérő vezérpanel
bármire bárki indítéka
de ismeritek azt a filmet "Az ember aki gombafelhő
de hegyről jött le" élőhalott lesz hogyha felnő
megfertőződnek mind az elmék felénk egy kort elérve
mire meglenne a gyógymód már átálltak az újbeszélre
de itt az újhullám kísérlete hathat még adhat vért a
kultúrális életnek az andalgásnak véget vet az underground
a gondolati síkra áll az antennád
ahogy leválasztod a ballasztot
észrevétlen billensz át
másképp dózerekkel hajtat keresztül a kor rajtad
lehetsz tereptárgy a fúrófej a reaktorban a leolvadt mag
egy bizonytalan színű levet facsar mindenből a gép
utólag mindegy már az eszed hol hagytad
elkerülő ösvényt kereshetsz
hogy megúszd a sűrű erdőt
a magaslat fele tartva
de a rengeteg körbeér
bármelyiken is indulj
minden út átvezet rajta
a köz ma könnyen méri lezártan él
épp csak a fontos reked kint
azért a szavak súlya számít még
és az értelembe vetett hit
megtalálhatod a hangod
ha nincs más ami a zajtól óv
csak zárd az ajtót de nyitva hagyj egy ablakot
kár elhamarkodnod
a kivonulást az emberi közegből
mielőtt a kérdést hallanád egyáltalán
amit csakis neked tesz föl a titokzatos kérdező
a törvény kapujának őre
örök időkig vársz ott
olyan félelmetesen áll előtte
az akinek dolga van ha hullámot lovagol csak
vagy gyámoltalan
azt fogja enni amit adagolnak
az elméje tárolt adat nem szolgálhat meglepetéssel
a zsinór mozgatójának
ha az életed csak testi kényszer
könnyen álszentnek hiszed ki a terhedre bármit róna
Budapest Párizs Róma hétköznapi Stockholm-szindróma
az egész szinte semmi már annyira könnyedén veszed
de aki másra hagyja az életének véget önkezével vet
elkerülő ösvényt kereshetsz
hogy megúszd a sűrű erdőt
a magaslat fele tartva
de a rengeteg körbeér
bármelyiken is indulj
minden út átvezet rajta
biztos nem gondoltál arra még pont a nagy eszedtől lehet
hogy úgy dekódolsz épp a lényeg ami veszendő megy
mer' az nem múlhat a díleren hogy műanyaggal kínzod magad
élj a mának címszó alatt ő ezt érti carpe diem-en
öreg halásznak fiatal vagy tudom ez lerágott csont
s bár nem egy Don Quijote nem is egy Szent Ágoston
addig reklamálsz a hivatalban míg a hajad ki nem hullik
s nagyra nem nő a szakállad a dráma ma már non-stop
kell valamit még maszekolj korai magad hazavágd
rossz kérdésfeltevés úgy a "mitévő legyek"
mint a "hol van az a lány"
ha szarral birkózól szaros leszel úgyis ha te nyersz
s nem a szar gyűr maga alá
értem ezalatt a ragályos önfeledt önfeladást ami ma zajlik
a kezedből kifolyik az egyetlen életedre gyakorolt befolyásod
az összes pozitívum hogy eleve más élete már az
amibe belefásulsz
hogy ez mennyire relaváns a mi esetünkben más tészta
élni önmagáért jó és ha szar akkor se másért szar
a karodat ne tárd szét ha a lábadon megállsz még
igaz szállnak a repeszek de senkinek nincs páncélja
az ország közepe határszél ahol szemből fúj a hátszél
ahol a Hooligans rock&roll ahol a holdcore a hc
ha se így nem jó se másképp a kérdést ideje feltedd
talán a rossz körön kívül kifele van a beljebb
elkerülő ösvényt kereshetsz
hogy megúszd a sűrű erdőt
a magaslat fele tartva
de a rengeteg körbeér
bármelyiken is indulj
minden út átvezet rajta
|
||||
8. |
Nem mondhatom el - Outro
03:07
|
MULATÓ AZTÉKOK Budapest, Hungary
EMEKAJJI
TINK
PHLAT
www.facebook.com/mulatoaztekok
www.instagram.com/mulatoaztekok
Streaming and Download help
MULATÓ AZTÉKOK recommends:
If you like Témák egy variációra EP (2017), you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp