/"Doktor Monoton az épített környezet emberléptékűbbé tételét szorgalmazza nagyívű városrendezési tervében"/
lyrics
/refrén/
minden utca egyirányú és egyben
ismeretlen
nem hagyták eddig még el élve
egyiket sem
és mégis rákényszerülsz te is hogy
válassz egyet
ez az út a végzeted tudod már
ahogy járni kezded
/verze1/
meglehet a forma
épp nem a füledbe való de mint jelenés
pofátlan a szemed elé lóg be bármerre mész
mer' akár digitális akár analóg
csak abban van a velő ha nyersen rántod elő a valót
és nem sütögeted itt a pecsenyéd ma még
talán balekokra cserélheted a pancsereket
de mivel a rap sem a cseléded ami kiszolgál
hanem inkább szolgálat sokkal okosabban cselekednél
ha hagynád a készen kapott sablont
és a formát magad szabnád
így lehullna sok felesleg
amit mások aggattak rád
és a forma ami öntudatlan belőled indul
tovább folytatódna abban ahogy élsz
a szavak szűk határain túl
a tartalmaid így kell kibontsd
hogy ne legyél te is egy
merev vázon feszülő emberi roncs
nincs sehol megírva előre a pálya amit be kell járj
ezért határozhat meg könnyen amit más tőled elvár
de te ne hallgass másra ha a kérdés az ki vagy te
ne bukj alá a hegyek mögé a nappal
ha jön az este
magától értetődő a pálya amit be kell járj
ez a vonat fékez és megindul az életre kelt táj
nincs sehol megírva előre a pálya amit be kell járj
így csöppet sem számít mi az amit más tőled elvár
ezért te ne hallgass másra ha a kérdés az ki vagy te
nem kell alábukj a hegy mögött a nappal ha jön az este
/refrén/
minden utca egyirányú és egyben
ismeretlen
nem hagyták eddig még el élve
egyiket sem
és mégis rákényszerülsz te is hogy
válassz egyet
ez az út a végzeted tudod már
ahogy járni kezded
/verze2/
minden utca egyirányú fontold jól meg neki melyiknek vágsz
mondanám de ugye egyben minden utca ismeretlen
lehetetlen a választás be egy se látható mit is rejt
így hogy a megfelelőn indulhass magad kell jól ismerd
a mai világban már alig akad fix pont
de hogyha csupán a lényegest hallod meg bárki bármit is mond
a káosz közepében is rendet tapasztalsz
mindig előrébb leszel legalább egy arasszal
mint a növő alapzaj
az egyensúlyérzékelésem javulgat
amióta érteni és nem elviselni akarom a múltat
mer' ugyan hibát véthet aki választ de a mulasztás
a hiányérzet az valami sokkalta nyomorultabb
az idő kerekét senki nem forgathatja vissza
ha már benn jár a mélyén és ott eszmél mégsem ez az utca
csak egy erdő ahová be mások vitték
aztán ott magára hagyták
nem hiába kiabált
hogy segítség
szóval te ne hallgass másra ha a kérdés az ki vagy te
ne bukj alá a hegyek mögé a nappal ha jön az este
magától értetődő a pálya amit be kell járj
ez a vonat fékez és megindul az életre kelt táj
nincs sehol megírva előre a pálya amit be kell járj
így csöppet sem számít mi az amit más tőled elvár
ezért te ne hallgass másra ha a kérdés az ki vagy te
nem kell alábukj a hegy mögött a nappal ha jön az este
/refrén/
minden utca egyirányú és egyben
ismeretlen
nem hagyták eddig még el élve
egyiket sem
és mégis rákényszerülsz te is hogy
válassz egyet
ez az út a végzeted tudod már
ahogy járni kezded
credits
from DOKTOR MONOTON LP (2018),
track released August 29, 2018
zene: pHLaT
szöveg: pHLaT
felvétel: pHLaT
Mulató Aztékok produkció,
Balzac utca stíl, 2018
#A_Hálózat